fbpx

Vakok hozzáférése a nyomtatott szövegekhez – az EU továbbra is késlekedik

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő több más politikai képviselőcsoportban dolgozó EP-képviselővel együtt 2015 júniusában az Európai Tanácshoz fordult a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló Marrakeshi Szerződés kapcsán. Az Európai Tanács napokban megérkezett válasza alapján vak és látássérült embertársainknak sajnos tovább kell várniuk arra, hogy hozzáférjenek azokhoz a könyvekhez, melyeknek olvasása a jól látó emberek számára természetes.

A látássérültek és olvasási képességükben korlátozott személyek kulturális termékekhez való hozzáférését segítő új nemzetközi egyezmény elfogadása a 2011-es magyar soros elnökség egyik prioritása volt. Kósa Ádám, aki a fogyatékos emberek mobilitásával és társadalmi befogadásával foglalkozó jelentés (2010-2020) készítőjeként 2013-ban üdvözölte a Marrakeshi Szerződés elfogadását, sajnálatát fejezte ki afelett, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács még mindig nem voltak képesek félretenni ellentéteiket és ennek már évek óta a látássérült európai polgárok a kárvallottjai, ami elfogadhatatlan.
 
2015. május 20-án az Európai Unió Tanácsa határozatban kérte fel a Bizottságot, hogy nyújtson be egy jogalkotási javaslatot az uniós jogi keret kiigazítására, hogy az EU-s jogszabályok összhangba kerüljenek a Marrakeshi Szerződéssel – még a ratifikálás megkezdése előtt.
 
A magyar érdekképviseleti szervezetek támogatják az egyezményhez való csatlakozást. A Bizottság és a Tanács késlekedése miatt azonban az EU tagállamai – köztük Magyarország is – kénytelenek megvárni, hogy az EU zöld jelzést adjon a szerződéshez való csatlakozásra.
 
Kósa Ádám, az Európai Parlament Frakcióközi Fogyatékosságügyi Munkacsoport társelnöke emlékezetett: "Magyarország európai- és világviszonylatban is közismerten erős lépéseket tett a szerzői jog területén a fogyatékos személyek érdekében, hiszen már az első Orbán-kormány idején hatályba lépett szerzői jogi törvény szabad felhasználást engedett a fogyatékos személyek részére. Ez azért fontos, mert az EU egyik alapelve a személyek szabad mozgása és így minden magyar látássérült ember érdekeit is védeni kell – tekintet nélkül arra, hogy melyik európai országban él".
 
Mint ismeretes, a Marrakeshi Szerződés tervezetében többlépcsős eljárás érvényesülne, melynek keretében a gyengénlátók számára készült kiadványokat csak egymás között közvetíthetnék a feljogosított szervek, ugyanakkor közvetlenül nem exportálhatnak a külföldön élő jogosult személyek részére. "Ezért a megvalósítás folyamatában figyelni kell arra, hogy a környező országokban nyelvi kisebbségben élő magyar látássérültek mellett a hazaiak is hozzáférjenek a magyar nyelvű művekhez, hiszen minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik”- tette hozzá Kósa.
 
Háttér:
 
2011 júniusában a Braille-írás kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet Kósa abban az írásbeli nyilatkozatban, amelyet az Európai Parlament több mint 400 EP-képviselője támogatott aláírásával. Amennyiben a termékek csomagolását Braille-írással is ellátnák, az jelentősen segítené az információhoz való hozzáférést a vakok és látássérültek számára. 2011 októberében a fogyatékos emberek mobilitásáról és társadalmi befogadásáról szóló, Kósa Ádám által kidolgozott EP-jelentés többek között kiemelte, hogy a fogyatékossággal élő emberek hozzáférését tovább kell bővíteni és támogatni az oktatási és kulturális területen. Magyarország pedig az elsők között ratifikálta a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, így magas mércének kell megfelelni a fogyatékosságügyi politika terén.