fbpx

Szilárd jogi alapokon álló közösségi roma stratégiára van szükség

Az Európai Roma Stratégia jövőjéről és a hamarosan megrendezésre kerülő második Európai Roma Csúcstalálkozó napirendjéről tartott vitát az Európai Parlament mai strasbourgi plenáris ülésén. Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Roma Stratégia jelentéstevője hozzászólásában sürgette, hogy az Európai Unió a nem kötelező erejű jogi eszközökön túllépve, egy szilárd normatív alapon álló közösségi stratégiát alakítson ki a romák társadalmi befogadása érdekében.

Az Európai Parlament összes frakciójának részvételével lezajlott vitában Járóka Lívia, az Európai Néppárti Képviselőcsoport vezérszónoka és az Európai Roma Stratégia jelentéstevője hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni nemzetközi és nemzeti jogszabályok hatékonyabb alkalmazása mellett, a romák társadalmi befogadásának gazdasági szempontjaira is megfelelő hangsúlyt kell helyezni, hiszen a romák munkaerőpiaci és oktatási integrációja a tagállamok egyik elsődleges gazdasági érdeke is. A képviselő emlékeztetett, hogy az elmúlt években több nemzetközi szervezet is előremutató tervezeteket dolgozott ki, de ezek a megfelelő kötelező erő és az esetleges szankciók hiánya miatt nem váltak valóra. Járóka hangsúlyozta, hogy az Európai Unió képes lehet biztosítani egy, a nem kötelező erejű, úgynevezett “soft law” eszközökön túlmutató közösségi stratégia kialakítását, illetve annak megfelelő végrehajtását és egyértelmű indikátorok alapján történő értékelését.

A néppárti politikus elmondta, hogy, mint az Európai Parlament roma stratégiáért felelős jelentéstevője rendkívül fontosnak tartja azon válságterületek behatárolását a tagállamokban, ahol azonnali beavatkozásra van szükség. Járóka Lívia kiemelte, hogy a társadalmi hátrányok egyenetlenül oszlanak meg a különböző földrajzi területeken és olyan mikrorégiókban koncentrálódik a nyomor és társadalmi kirekesztés, amelyek súlyos akadályát jelentik a társadalmi fejlődésnek. A képviselő szerint az ilyen térségeket ki kell emelni a számukra esélytelen versenyből és a sajátos igényeikhez igazított intenzív program révén megkezdeni fejlesztésüket. A politikus hangsúlyozta, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően a stratégia felügyeletét és ellenőrzését a helyi szervezeteknek kell végrehajtaniuk, valamint az ír agrártenderekhez hasonlóan kiterjedt felméréseket kell végezni a helyi célcsoportok igényeivel kapcsolatban. Járóka szerint a program eredményeinek értékeléséhez elengedhetetlen az etnikai bontásban feldolgozott és függetlenül kiértékelt statisztikai adatok gyűjtése.

Diego López Garrido államtitkár a spanyol soros elnökség képviseletében elmondta, hogy a megfelelő integrált megközelítés révén a Strukturális Alapok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a romák társadalmi befogadásához, a jelenlegi operatív programokat azonban mindenképpen módosítani kell a 2014-től kezdődő tervezési időszakban. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az európai és regionális szintű roma érdekképviseleti szerveket egyaránt be kell vonni a folyamatba. Viviane Reding emberi jogi biztos az Európai Bizottság képviseletében arról beszélt, hogy bár az európai közösség számos eredményt – így a romák társadalmi befogadásának közös alapelveiről szóló nyilatkozat elfogadását, vagy az Európai Roma Platform útnak indítását – képes felmutatni, rengeteg még a tennivaló. A biztos emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben közleményt bocsát ki a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos eddig politikák tanulságairól, amely várhatóan arról is képet ad majd, hogy miként járulhatnak hozzá az uniós intézmények a leghatékonyabban a tagállami kezdeményezések koordinálásához.