fbpx

Szigorúbb szabályozás az adóelkerülés és a terrorizmus finanszírozása ellen

Az Európai Parlament a mai napon megszavazta azt a Tanáccsal már leegyeztetett, pénzmosásról szóló új szabályzást, amely most első ízben arra kötelezi a tagállamokat, hogy egy központi adatbázisban tüntessék fel a vállalatok, egyéb jogi személyek és vagyonkezelők tényleges tulajdonosait. Az új irányelv célja a pénzmosás, az adózással kapcsolatos bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés. Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő üdvözölte a szavazás eredményét, hiszen meglátása szerint az egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amely a bűnszervezetek által elkövetett pénzmosás elleni hatékony küzdelemre irányul.

Az EP alelnöke a jelentés plenáris vitáján emlékeztetett: a pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki.  „A most javasolt kezdeményezések végre koordinálják és integrálják a már meglévő normákat, valamint célzottabb és koncentrált, kockázatalapú megközelítést hoznak létre az egész EU-ban a pénzmosás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében” – mutatott rá Pelczné Dr. Gáll Ildikó.
 
A fideszes EP-képviselő úgy véli: a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a területükön lévő külföldi jogalanyokat kötelezzék arra, hogy minden gyanús tevékenységükről beszámoljanak az érintett tagállamban működő pénzügyi hírszerző egységnek. A külföldi jogalanyoknak pedig meg kell felelniük az információ átláthatóságával kapcsolatban adott országban érvényes követelményeknek.
 
Pelczné Dr. Gáll Ildikó szerint ennek érdekében elsősorban a cégnyilvántartások működését kell javítani.  A vállalkozás vagy az üzleti ügylet tényleges tulajdonosának azonosítása kulcsfontosságú a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésében. „A nyilvántartások összekapcsolhatósága sajnos elengedhetetlen ezen információk felhasználhatósága érdekében az üzleti ügyletek határokon átnyúló jellege és a belső piac összekapcsolhatósága miatt. Ezért a nyilvántartásokat sürgősen össze kell kapcsolni, és a hatóságok és a kötelezett jogalanyok számára hozzáférhetővé kell tenni. Ez most tehát a legfontosabb teendőnk” – zárta felszólalását az EP fideszes alelnöke.
 
Háttér: A pénzmosás elleni irányelvet a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe. A pénzmozgásokról szóló rendelet az Unió hivatalos közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lép az összes tagállamban. Az EP- képviselők a plenárison szavaztak a pénzmozgásokról szóló rendeletről is, amelynek célja, hogy könnyebben nyomon követhető legyen, hogy ki, kinek és mennyit fizet.