fbpx

“Surján-minta”: megszületett az EU költségvetése

Az Európai Parlament 2009. december 17-i plenáris ülésén nagy többséggel megszavazta Surján László-jelentését a 2010. évi uniós költségvetésről. Ezzel először fordult elő az EU történelmében, hogy egy "új", kelet-közép európai tagország képviselője vezetésével szülessen meg az Európai Unió költségvetése.

Az Európai Unió 2010-es költségvetése – ami több mint három és félszerese a magyarországinak – egy hosszú, egyeztetésekkel teli folyamat eredményeként került elfogadásra a mai strasbourgi plenáris ülésen. Surján László fideszes képviselő nemcsak az első magyarként, hanem az első “új”, 2004 óta csatlakozott államból származó képviselőként irányította a munkát. A néppárti politikus nevével fémjelzett 2010-es EU költségvetés elfogadása, ezért nemcsak a képviselő, a Fidesz Európai Néppárti Képviselőcsoportja és Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió számára egyértelmű siker.

A költségvetés – ami 141 milliárd euró kötelezettségvállalási és közel 123 milliárd euró a kifizetési oldalt tekintve – középpontjában a gazdasági válság következményeinek kezelése áll. Az Európai Gazdaságélénkítési Terv 2,4 milliárd eurós forrása mellett, további lendületet ad az európai gazdaságnak a versenyképesség növelésére és kutatás-fejlesztésre fordítható 11 milliárd euró. A parlamenti képviselők szerint a felzárkóztatási programokra szánt 36 milliárd eurós forrásokat is a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani.

Az Európai Parlament és a Tanács a felzárkóztatási politika területén az esetlegesen felmerülő többletforrás igények finanszírozására, további 3,2 milliárd euró kifizetését is kész lehetővé tenni, ha a tagállamok a rendelkezésre álló keretek felhasználása után még ezt igénylik.

Surján László ugyanakkor kihangsúlyozta: “az Európai Parlament nehéz helyzetben van, amikor a felzárkóztatási pénzeket akarja növelni, hiszen a tagállamok még a rendelkezésre álló forrásokat sem használják fel. Magyarország például a számára megnyílt több mint 9,5 milliárd euróból 2009 októberéig csak kevesebb, mint 3 milliárd euróhoz jutott hozzá. A fel nem használt összeg így több mint a magyar kormány által az Európai Uniótól hitelképpen felvett 6 milliárd euró”.

A 2010. évi költségvetésben indul útjára néppárti javaslat nyomán egy új pénzügyi eszköz is. A néppárti Őry Csaba, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság költségvetési felelőse szerint a kisvállalkozóknak is hitelre van szüksége a vállalkozásuk fellendítéséhez, vagy éppen a válságból való kilábaláshoz, viszont méretükből adódóan olyan kis összegre, amellyel a bankok általában nem foglalkoznak. Az új Európai Mikrofinanszírozási Eszköz révén  a bankok uniós garanciát kapnának a mikrohitelek finanszírozására, áthidalva ezt a problémát. Erre a célra a 2010-es költségvetésben 25 millió eurót különítenek el.

Schöpflin György, az Alkotmányügyi Bizottság költségvetési felelőse a plenáris ülés vitájában kiemelte, hogy a költségvetés aprólékos munka és komoly pénzügyi kompromisszumok eredménye, mindezzel együtt egy fontos, intézmények feletti horizontális szereppel is rendelkezik. A fideszes képviselő szerint az átláthatóság, a transzparencia, az elszámoltathatóság, egy demokratikus intézmény alapvető jellemzői, melyek a jó kormányzás kiindulópontjai.

A mostani az utolsó költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadtak el. Jelenleg a képviselőknek nincs hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ennek ellenére az EP elérte, hogy a tejtermelők támogatására bekerült a költségvetésbe 300 millió euró. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.