fbpx

Sikerült érvényesíteni Magyarország érdekeit

Több kulcsfontosságú témában került sor szavazásra az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának tegnapi ülésén. Győri Enikő, európai parlamenti képviselő (Fidesz) a biztonságos földgáz ellátásról szóló véleményhez, és az Európai Központi Bank (EKB) 2008. évi tevékenységéről szóló jelentéshez beadott módosító indítványait a bizottság nagy többséggel támogatta.

A biztonságos gázellátás vitájában Győri Enikő lengyel és román kollégáival összefogva, megszerezte a többségi támogatást módosító indítványához: miszerint minősüljön energiaellátási vészhelyzetnek, ha a napi földgázimport-szükséglet 10%-a kiesik. A kelet-közép-európai képviselők közös álláspontja szerint a tagállamban fennálló energiaellátási vészhelyzet esetén a Bizottság köteles ellenintézkedéseket tenni a földgázellátás biztonságának helyreállítása érdekében az Unió egész területén. Ez azért nagyon fontos, mert voltak olyan törekvések a nagy tagállamok részéről, melyek a 10%-os kiesés helyett 25%-oshoz kötötték volna az energiaellátási vészhelyzet bekövetkeztét.

Az elfogadott módosítás Magyarország számára pótlólagos garanciát jelent a gázellátás biztonságára, és jelentős lépés az orosz gázimporttól való nagyarányú függőségünk csökkentése felé. Ez lesz az első olyan európai uniós szabály, mely a tavaly december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés alapján születik meg. Az Unió tehát végre elindul a közös energiapolitika irányába vezető úton.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2008. évi tevékenységéről szóló jelentéshez Győri Enikő két, magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű módosító indítványát fogadták el a képviselők. Az első arra hívja fel a figyelmet, hogy 2008 októberében a gazdasági válság kitörésekor, az Európai Központi Bank eltérő elbánásban részesítette az eurózónán kívül levő tagországokat.

Míg a svéd és a dán nemzeti bankkal az EKB bonyolított pénzcsere-ügyleteket (swap) azért, hogy az említett két ország bankrendszerének biztosítsa a megfelelő eurólikviditást, addig a lengyel és a magyar jegybankkal ugyanezt a pénzpiaci műveletet csak fedezet megkövetelésével volt hajlandó megtenni. Így nem érvényesült az egyenlő elbánás elve. A második kompromisszumos módosító javaslat a jövőre nézve fogalmaz meg ajánlást az EKB számára, miszerint szükség esetén likviditás-teremtéssel segítse a válság által leginkább sújtott tagállamokat.