fbpx

Magyarország az Unióban: egyharmad tagállam

A Magyarországnak nyújtott válságkezelő hitelcsomag egyharmadát adó Európai Unió világossá tette: ennyit vállal a mi valutánk biztonsága érdekében. Csak euróövezeti tagoknak jár teljes közösségi védelem. Így értelmezte a középtávú fizetési mérleg javítását szolgáló, most megduplázott általános közösségi hitelkeret felhasználását Becsey Zsolt magyar néppárti európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának egyetlen magyar tagja szerint ugráló devizaárfolyamunkkal Brüsszel nem fog behívni minket az euró előszobájába, az ERM-II rendszerbe. “Magunk helyett senki nem fog jó és felelős politikát folytatni a mi 93 ezer négyzetkilométerünkön” – mondta a magyar konzervatív képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén.

Jó üzenet, de nem elég, hogy az Európai Unió az eurózóna tagállamainak fizetési mérlegzavarán segítő közösségi keretet 12 milliárd euróról 25 milliárdra emeli – figyelmeztetett Becsey Zsolt. “Megengedhetetlen, hogy mert Unión belül nem tudjuk kezelni a pénzügyi válságot, ezért a közösségi konvergencia-programokon felül más, külső feltételeket is elfogadunk az egyensúly helyreállítására” – utalt arra, hogy Magyarország az IMF-hez fordult, és hírek szerint egyes balti tagállamok is ily módon orvosolnák fizetési mérlegzavaraikat.

Ugyanakkor a magyar kormány eleve előbb fordult Washingtonhoz, mint Brüsszelhez, amit az Európai Bizottság nagyon rossz néven vesz – jelentette ki a strasbourgi vitában Joaquín Almunia. A gazdasági és pénzügyi biztos utóbb, Becsey Zsolttal folytatott külön megbeszélésén elmondta: meglepte, hogy a Nemzetközi Valutaalap plusz tartalmi feltételekhez kötötte segítségét, az Unió részéről nem kérték a magyarországi bankok feltőkésítését. 

Becsey Zsolt a vitában élesen bírálta a Brüsszeli Bizottságot, mert az európai parlamenti övezeten kívüli tagállamok devizafizetési kötelezettségeinek nyomon követésével megállíthatta volna az eladósodásukat. “A Bizottság kijelenti: 2006 óta javul a magyar makrogazdasági helyzet, csak azt nem mondja meg, hová jutottunk 2006-ra.1986-ban a csernobili katasztrófa után is azt hallottuk, hogy minden rendben van, majd utána naponta mondták a magyaroknak, hogy a helyzet egyre javul” – engedett meg magának keserű iróniát Becsey Zsolt felszólalásában.

A magyar néppárti európai parlamenti képviselő elfogadhatatlannak mondta azt is, hogy az Európai Bizottság napokon át keresgélte a Magyarországnak szóló segítségnyújtásra lehetőséget adó szerződési alapot ahelyett, hogy érdemi együttműködést kínálva visszatartotta volna a magyar kormányt a washingtoni bejelentkezéstől.

A mostani válságkezelési ügyetlenségek jövőbeni elkerülésére Becsey Zsolt javasolja, hogy ha bármely uniós tagállam fizetési mérleg-válságba jut, akkor le kell állítani az adott országban működő leányvállalatokból a tőkekiáramlást. Ennek kapcsán a vitában más képviselők is bírálták Almuniát a szabad tőkeáramlás elvének fetisizálása miatt. Becsey Zsolt másik javaslata, hogy az Európai Központi Bank válság esetén a nem-euróövezeti tagállamoknak is tegye lehetővé likviditási eszközei igénybevételét.