fbpx

Magyar siker a Galileo program elindulása (videóriport)

Közel három és fél milliárd euróval finanszírozza az Európai Unió a Galileo-t, az első összeurópai infrastrukturális programot, a közös uniós műholdas navigációs rendszert. Az első kísérleti műhold már föld körül kering, a második április végén áll pályára, 2010-ig pedig újabb kettővel bővül a kör, hogy el lehessen végezni az összes tesztelési-mérési feladatot.

A Galileo tervet régóta dédelgeti az unió, de az első megvalósítási formák, amelyeket PPP konstrukcióban (közösségi és magánpénzek együttes felhasználásával) képzeltek el, nem hoztak megfelelő eredményt. Emiatt a Galileo-tervet már sokan temetni kezdték. A kompromisszum kidolgozásában, amely lehetővé tette, hogy az Európai Parlament is hozzájárulását adja az első közös uniós infrastrukturális projekthez, fontos szerep jutott a fideszes Barsiné Pataky Etelkának, aki az EP jelentéstevőjeként végig részese volt a tárgyalásoknak.

Az európai globális navigációs műholdrendszer két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz.

– „Ezzel a döntéssel a Galileo-program egy új startot vesz. Az új start az azt jelenti, hogy megalapozott közösségi finanszírozásra fog épülni az első közös infrastrukturális projektünk, és többek között nagyon sok olyan, azt hiszem, hogy európaszerte fontos szabályozást építettünk be, amely például meghatározza, hogy minden tagállamból hozzájuthatnak tenderhez a vállalkozók. Magyarországon már például vannak olyanok, akik készülnek” – mondta Barsiné Pataky Etelka a Fidesz EP képviselője, aki a szakminiszterek tanácsában meghozott döntésről jelentést készített az Európai Parlament számára.

A képviselőknek az ilyen esetekben, amikor uniós költségvetési források bevonásáról döntenek, mindenképpen egyet kell érteniük a javaslatokkal. Márpedig a Galileo-projekt felgyorsítása érdekében a műholdas infrastruktúra kiépítésének költségeit az európai adófizetők, vagyis az uniós büdzsé finanszírozza. Ehhez az EP csak akkor járul hozzá, ha a pénzek szabályszerű elköltésére szigorú garanciákat kap.

– „Elértük, mint Európai Parlament, hogy legyen egy olyan stratégiai keretprogram, amelyet nélkülünk nem lehet jóváhagyni. Tehát, folyamatosan, tejes rálátásunk lesz ennek a megvalósítására, amit fontosnak tartok, mert közösségi pénzből épül, magyarul az európai adófizetők pénzéből – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka. – Az egész programért a politikai felelősséget az Európai Parlament és az Európai Tanács vállalja, a menedzser lesz az Európai Bizottság, és mi hárman egy úgynevezett Galileo intézményközi panelt állítunk föl, amelyik négyszer fog egy évben ülésezni, áttekinti a program előrehaladását, és gyorsan tud javaslatokat tenni arra, hogy hogyan lehet az esetlegesen, bizonyára felmerülő problémákat megoldani.”

Külön garanciarendszert dolgoztak ki a képviselők arra, hogy a csúcstechnológiát képviselő Galileo-programban ne csak néhány kiválasztott óriásvállalat vehessen részt. A korábbi tervek szerint a kivitelezésbe csak az Európai Űrügynökség tagországai kapcsolódhattak volna be, ami hátrányos lett volna Magyarország számára, hiszen hazánk nem tagja az ESA-nak. A parlamenti közreműködéssel elért kompromisszum ezen is változtatott.

– „Hat különböző tendercsomagot állítottunk össze, amiből az egyik kifejezetten ezeknek a műholdaknak az előállítására vonatkozik. Itt van magyar tudás, van olyan magyar vállalkozás, akik már Indiában műholdakat készítettek, és jó referenciáik vannak – ismertette a fideszes szakpolitikus, hol lát lehetőséget magyar cégek csatlakozására a Galileohoz. A kisebb cégek számára azonban más kapukat is megnyit az újszerű uniós rendszer, fogalmazott Barsiné. – „Még azt is kikötöttük, hogy a 40 százalékát a tendereknek ki kell adni alvállalkozóknakez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nemcsak a legnagyobb ipari cégek fognak itt munkához és lehetőséghez, és kutatás-fejlesztéshez jutni, hanem szinte egész Európában széleskörűen mindenki, aki ért hozzá.”

A Galileo működéséhez szükséges 30 műhold 2013-tól kering majd a Föld körül. Mivel a rendszer interoperábilis lesz az amerikai GPS-szel, a két hálózat összesen 60 műholdja rendkívüli pontosságot at majd a helymeghatározásoknál, akár még épületeken belül is. Ez különleges alkalmazások előtt is nyit majd lehetőségeket – mondta a Fidesz EP képviselője.

„Lesz egy második lépcső is, amikor elindul majd nem magának az infrastruktúrának a kiépítése, hanem a mindennapi életben a használata, tehát a különböző szoftverek, amiket be lehet építeni annak érdekében, hogy a napi életünk könnyebb legyen azon keresztül, hogy a Galielo-t használni tudjuk majd” – hangoztatta Barsiné Pataky Etelka, jelezve, hogy ma még fel sem mérhető, vajon az új rendszer milyen rendkívüli lehetőségeket teremt az innovatív alkalmazások számára.

(EUvideohu)