fbpx

Magyar érdekek a jövő évi uniós büdzsében

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága mai ülésén megtartotta zárószavazását az Európai Unió 2011. évi költségvetéséről. A szavazás során a bizottság számos, Surján László által benyújtott, fontos magyar érdekeket képviselő módosító indítványt is elfogadott.

A szakbizottság a Tanács álláspontjához képest a kötelezettségvállalásokat 142, 6 milliárd euróban határozza meg, amely több mint 800 millió eurós növekedést jelent, a kifizetések szintjét pedig 3,6 milliárd euróval 130,1 milliárd euróra emeli. A kutatás-fejlesztés területének Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő módosító indítványainak köszönhetően, összhangban az Európai Parlament illetékes szakbizottságával, 600 millió euróval több forrás jutna. Surján László a regionális fejlesztési bizottság költségvetési témafelelőseként az ülésen sikerrel képviselte a kohéziós politika érdekeit is, jelentősen emelve annak forrásait. Ennek eredményeként több pénz juthat a határon átnyúló együttműködésekre, így Magyarország és a szomszéd országok közötti kapcsolatok fejlesztésére is.

A képviselők nagy többséggel megszavazták a Surján László és Deutsch Tamás által kezdeményezett, a Duna-menti népek megbékélését célzó kísérleti projekt megvalósulását is. Az európai parlamenti támogatás két millió euró rendelkezésre állását eredményezi majd, melyből a nemzetek közötti együttműködést és a közös regionális identitás kialakulását elősegítő ifjúsági programok nyerhetnek támogatást. "Az Európai Unió az új célzott források megnyílásával mindenki jól felfogott érdekében igényét fejezi ki a közép-európai megbékélésre. Be kell végre látnunk a Kárpát-medencében is: az elavult, ásatag, egymás ellenében gondolkodó politikát fel kell váltania az összefogásra és együttműködésre épülő új világnak" – fogalmazott Surján László.

A kereszténydemokrata politikus egy lelkiismereti tárgyú módosító javaslat esetében is sikerrel állította maga mellé a különböző pártállású képviselőtársait. Ennek következtében, számos humanitárius, emberi jogi kérdéssel foglalkozó program végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni a nők elleni erőszak speciális eseteinek, mint például a kényszerabortusz, a csonkítások és a kényszer-sterilizáció. Surján László ennek kapcsán elmondta: "Sajnos ezek a jelenségek speciális formái a kínzásnak, de előfordulásuk egyáltalán nem korlátozódik egyedi esetekre. Az Unió költségvetésén keresztül üzeni: ezek a gyakorlatok nem tolerálhatók, alapjában mondanak ellent az Európai Unió elveinek". "Külön siker a mostani szavazásban, hogy liberális gondolkodású képviselőtársaimat is magunk mellé tudtuk állítani. Belátták, nem terminológiai vitákat kell folytatni. A kényszerabortusz mindenkor, minden körülmények közepette elfogadhatatlan népességpolitikai eszköz" – emelte ki Surján László a szavazást követően.