fbpx

Konferencia az európai adózásról

A Szabad Európa Központ szervezésében adó- és versenyképességi konferenciát rendeztek Budapesten. A tanácskozást Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő koordinálta.

Martonyi János volt külügyminiszter, a Szabad Európa Központ elnöke szerint az Európai Unió krízise megoldódott, a legutóbbi uniós csúcstalálkozón olyan kompromisszumos javaslatot fogadtak el a résztvevők, amely alapján az integráció képes lesz a továbbfejlődésre. A volt külügyminiszter ezt “A hazai és európai adópolitika” címmel tartott, a Fidesz szervezésében megrendezett konferencián mondta pénteken Budapesten. Martonyi János szerint Magyarország számára fontos és alapvetően kedvező, hogy megszületett az uniós csúcson a megállapodás, egyenesen úgy fogalmazott “hogy annak elmaradása 10-15 évre kiható nemzeti tragédiával lett volna egyenlő”. 
   

Martonyi János aláhúzta: bár az uniós csúcson elfogadott javaslatok egy része még nem elég átlátható, azaz nem sikerült előrelépni abban a tekintetben, hogy világosabb, áttekinthetőbb legyen az Európai Unió működése, ezzel együtt a megállapodás döntő részben pozitív előrehaladást hozhat az unió életében. Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa szerint ugyan még nincs kész az uniós direktíva szövege az integrációban működő cégek társasági adóalapjának egységesítéséről, de az Európai Bizottság (EB) határozott szándéka, hogy a szövegtervezetet 2008-ban benyújtja az Európai Parlamentnek. Kovács László rámutatott: a társasági adó alapjának egységesítése azzal járna, hogy a cégek adóterhelése összevethetővé, átláthatóvá válna az integrációban, és ez azt is eredményezné, hogy a mostanihoz képest nagyobb számban léphetnének ki az uniós piacra az egyes tagállamok kis- és közepes vállalkozásai. 

A vám- és adóügyi biztos szerint az Európai Bizottság álláspontja az, hogy a társasági adó alapjának egységesítése során az adóalapnak szélesnek kell lennie, jól átláthatóan kiszámíthatónak, és érvényesíteni kell a konszolidált elszámolás lehetőségét is, vagyis az unión belüli cégcsoportok esetében az egyes országokban elszenvedett veszteségeket vagy elért nyereségeket is figyelembe kell venni az egységes adóalap kiszámításakor. Az uniós biztos közölte: mivel az új direktívára még nincs szövegjavaslat, csupán annak koncepciója ismert, az előzetes elképzelések alapján az új adóalap-számítást 12 tagállam erőteljesen támogatja, 8 tagország azon az állásponton van, hogy a szöveg ismeretében alakítja ki véleményét, míg 7 ország ellene van az új harmonizált adóalap-tervezetnek. Elmondta: különösen Nagy-Britannia és Írország tiltakozik az új adóalap-számítás ellen, arra hivatkozva, hogy ez sértené a tagállamok adó-szuverenitásának, azaz önálló adózási jogaik kialakításának az elvét. 

Kovács László utalt arra, hogy idén várhatóan már eldől a vita a szolgáltatások után fizetendő áfáról. A végső variáció várhatóan az lesz, hogy a jövőben az igénybevétel helye szerint kell majd a szolgáltatások után megfizetni az áfát, nem pedig a szolgáltatások kibocsátó helye alapján történik az áfa-fizetés. Ez ellen eddig leginkább Luxemburg és Portugália érvelt, amelyek számos szolgáltatást előállító céget a kisebb áfa-fizetés alapján csábítottak magukhoz. Portugália esetében ez általánosságban nem igaz, de egyik szigetén igen kedvező a szolgáltatások áfája – tette hozzá a biztos. 


   

Az egységesített társasági adóalap kérdéséhez a konferencia további részében is hozzászóltak. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő (EPP-ED) beszámolója szerint sok ország ezt trójai falónak tartja, amelyen keresztül az egységesített társaságiadó-kulcs is bekerül a rendszerbe. Különösen a fejletlenebb országoknak előny, ha adóalap kedvezménnyel vállalkozásokat – és tőkét – vonzhatnak magukhoz.

Ehhez kapcsolódva László Csaba volt pénzügyminiszter, most a KPMG adótanácsadó partnere elmondta, hogy jelenleg a magyar társasági adóban 70 adóalapot módosító tétel található. Az unión belül ezt a számot legalább ennyivel kell megszorozni, így 5 ezer körüli adóalap módosító tétel között kellene rendet vágni. László Csaba tapasztalata szerint az adóverseny nem a földrészek között, hanem például Közép-Európán belül értelmezhető a multik szemszögéből. Itt már fontos, hogy az adóversenyben – egy beruházás kapcsán – Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Magyarország lesz-e a győztes. A társasági adó alapjának harmonizálásánál fontos még – az adótörvények egységesítése mellett – a számviteli szabályok és az eljárási rend egységesítése is – mondta László Csaba. A lassan egységesülő európai adózásban mindig jelen lesznek sajátos nemzeti elemek is, Magyarországon ilyen a bérfőzési szeszadó. László Csaba derűt váltott ki a hallgatóságban, amikor elmondta, hogy a csatlakozási tárgyalásokon milyen nehéz volt megértetni azt, hogy a magyar ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy minden gyümölcsből cefrét, abból pedig pálinkát készítsen. Márpedig ha így van, akkor jobb intézményes keretek közt tartani, mert ha a sufniban főzik ki a cefrét, akkor abból nem lesz adóbevétel, és még egészségügyi problémákkal is járhat. 

Martonyi János ezt azzal színezte, hogy ő külügyminiszterként a saját kertjében termett gyümölcsből “bérfőzött” pálinkát ajándékozott a bővítési biztosnak, hogy “megértse a problémát”. A bulgárok mindenesetre nem voltak ilyen agilisak, mert – mutatott rá Becsey Zsolt – kihagyták a bérfőzést a csatlakozási tárgyalásokon, utólag pedig már szinte lehetetlen azt az adójoguk részévé tenni. Varga Mihály – szintén volt pénzügyminiszter, most a költségvetési bizottság elnöke – a  félresiklott magyar makrogazdasági pályát elemezte előadásában. Ennek adózási okait abban látta, hogy a Magyarországgal együtt csatlakozott közép-európai államokban az élőmunka terhe csökkent, itt viszont nőtt. Az áfa másutt változatlan maradt, nálunk csökkent, míg a társasági adó a régió országaiban alacsonyabb lett, Magyarországon viszont 4 százalékkal emelkedett. Megítélése szerint a helyi adóbeszedést meg kellene szüntetni, felesleges megkettőzni az APEH-et, ugyanakkor rendezni kell a helyi és a központi adók viszonyát.  Az előadásokat követő vita egyik sarkalatos kérdése az volt, hogy az EU kifelé lehet-e versenyképes, ha belül nem az. Márpedig a belső verseny része az adóverseny is.

Szöveg: MTI

Képek: www.eppfrakcio.hu