Telefonos interjú Hölvényi Györggyel a Kossuth Rádióban

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott Hölvényi György EP képviselő a közel-keleti tényfeltáró körútján tapasztaltakról

A polgárháborúk és az iszlamista terror következtében üldözött keresztény közösségeket, valamint vezető politikusokat keresett fel Libanonban, Szíriában és Irakban Hölvényi György európai néppárti képviselő, aki itt van velünk a telefonvonalban.
Jó reggelt kívánok! Mit tapasztalt Képviselő Úr?
Jó reggelt kívánok! Ebben a térségben, a Közel-Keleten, már a kérdések is nagyon komplikáltak, még inkább az azokra adott válaszok! Nehéz ilyen rövid időben erről beszélni, a kialakult helyzet az egyszerűen banális. Mind Irakban, mind Szíriában a keresztény közösségek a megszűnés határán vannak, a libanoni helyzet ebből a szempontból egy kicsit eltérő. Ha nagyon röviden akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy most kell segíteni, amíg még nem késő. A keresztények esetében nem csak a személyükbe való megsemmisülésről, elüldözésükről van szó – mert itt nem hal meg mindenki. Jelenleg ezeknek a keresztény közösségeknek a szétszórattatása fenyeget.
Kétezer éves kultúráról van szó. A keresztény közösségek ez idő alatt nagyon komoly biztonsági, szociális egyensúlyt jelentettetek, és jelentenek ma is az adott társadalmakban, mind Irakban, Szíriában, és Libanonban. Ezeknek a megszűnése egyrészről egy menekültáradatot indít el, másrészről pedig egy kultúra megszűnését jelenti, tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy az itt élő emberek nagyon komolyan segítségre szorulnak.
Nyílván mások is üldözöttek, még ha számarányukat tekintve legnagyobbak is a keresztények, a muzulmán lakosság is üldözött. Azonban az egy más kérdés, hogy a keresztényeket a kereszténységükért üldözik, ez fokozott védelmet igényel minden jó szándékú embertől. Hangsúlyozni szeretném, ez nem vallási kérdés.
Ön a közleményében azt írta, hogy nem katonai segítséget várnak, akkor milyen segítséget várnak?
Szembe kell nézni egy realitással, az Európai Unió lényegében nem rendelkezik hathatós, közös külpolitikával, illetve hathatós védelmi politikával. Ennek a következményét az elmúlt hónapokban is láthattuk… Amiben az Európai Unió erős
Amiben az Unió erős lehet és van, az a humanitárius segítségnyújtás, e téren egyfajta kultúrával is rendelkezik. Legyen szó akár a szíriai újjáépítési, Madad Alapról, vagy más, különböző segélyalapokról. Itt valóban van mit tenni. Óriási milliárdos nagyságrendű összegekről beszélünk. Ezek jelenleg is eljutnak ezekbe a térségekbe, de felhasználásuk nagyon sok problémát, kérdést vet fel egy olyan világban, amelynek kultúrája az európai kultúrától messze távol áll. Egy konkrét példát említenék. A jelenlegi szabályozás szerint nagyon nehezen és körülményesen tudnak csak a különböző vallási szervezetek hozzájutni az európai támogatásokhoz, holott a helyi menekültek életének tényleges megszervezésével foglalkozó szervezetek maguk az egyházak. Itt nem feltétlenül csak keresztény felekezetekről van szó, hanem muszlim vallási csoportokról is, ezeket a helyzeteket kell látni.
Most, hogy az Iszlám Állam területeket veszített, ez javította a keresztények helyzetét valamelyest?
Általánosságban igen, javította. A legnagyobb probléma a jövőkép. A keresztények legnagyobb részét Szíriában, de az iraki területeken is elüldözték más országba, más területre kellett költözniük. Mi lesz velük, milyen jövőképet alakíthatnak ki? Ez egy óriási kérdés. Ahogy ön is említette, mindenképpen kívánatos az ISIS visszaszorítása.
Hogyan valósulhat meg a visszatelepítés? Olyan helyzetekkel találkoztunk, amikor a lakosságot elüldöző, velük korábban együtt lakó muzulmánokkal kell együtt élniük. Hogyan lehet visszatelepülni egy romvárosba? Hogyan fog végbemenni az újjáépítés? Ezek a legnagyobb problémák. Most még az emberek többségében megvan a remény, hogy visszatérhetnek. Pontosan akkor, amikor felszabadulnak bizonyos területek, nagyon észnél kell lenni. Azt hiszem, hogy Európának itt is nagy felelőssége van, ha már katonailag érdemben nem tud segíteni, mint Európai Unió. Hangsúlyozom, itt nem az egyes tagországokról van szó, akár Magyarországról, akár másról. Arra kell koncentrálnunk, hogy amikor visszatérnek, akkor hogyan tudunk a visszailleszkedésben segíteni. Ez szerintem az elkövetkező hónapok legfontosabb kérdése.
Köszönöm szépen. Az elmúlt percekben Hölvényi György európai néppárti képviselőt hallották. 

http://inforadio.hu/kulfold/2016/04/29/holvenyi_gyorgy_a_kozel-keleten_hinni_kell_a_sajat_jovojukben/