Szabadon dönthessenek az EU tagállamai a GMO-termesztésről!

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei évek óta tartó tárgyalások után idén nyáron jutottak politikai megállapodásra a jogszabályról. Ennek lényege, hogy a tagállamok a környezetvédelmi és egészségügyi okok mellett gazdasági és társadalmi indokokra hivatkozással, a védzáradéki eljárás alkalmazása nélkül is megtilthassák területükön a GMO-k termesztését. A történelmi jelentőségű tanácsi döntést most kezdte az Európai Parlament megvizsgálni második olvasatban és próbál megállapodásra jutni a tagállamokkal.
 
Hölvényi György a vitában emlékeztetett, hogy Magyarország az Alaptörvényében rögzítette: területén nem kíván GM növényeket termeszteni és ilyen szervezeteket tartalmazó élelmiszereket előállítani. Hazánk érdeke, hogy hosszú távon, biztonságosan fenntarthassa GMO-mentességét, melynek elvesztése veszélyeztetné ökológiai gazdálkodásunkat, minőségi élelmiszer-előállításunkat és termékeink fizetőképes piacokon való eladhatóságát.
 
Mindezek alapján a néppárti politikus szerint felelősségteljesen kell megkezdeni a tárgyalásokat és a fogyasztók, valamint a hagyományos gazdálkodásban érdekelt gazdák védelmének erősítésén túl, nem szabad a keretek túlfeszítésével a megállapodás sikerét veszélyeztetni. Kitért arra, hogy a biztonság érdekében a határon átnyúló szennyezések elkerülését és az okozott károkért való felelősség kérdését szigorúbban kellene szabályozni.
 
Az EP-képviselő végül emlékeztetett, hogy a jelenlegi uniós szabályok szerint Magyarország eddig csak moratórium bevezetésével tudta biztosítani GMO-mentességét, amelyhez időről időre meg kellett küzdenie a tagállamok támogató szavazataiért. A módosított jogszabálynak köszönhetően azonban ez az áldatlan állapot véget érne, s biztosabb alapokra helyezné egy ország GMO-kkal kapcsolatos döntését.  
 
Háttér:Az Európai Bizottság 2010 júliusában nyújtotta be jogszabály-javaslatát, melynek az a célja, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek arról, hogy kívánnak-e területükön GMO-kat termeszteni. Noha az Európai Parlament már 2011 nyarán nagy többséggel megszavazta az első olvasatos álláspontját, melyben tovább bővítette a tagállamok mozgásterét, a Tanácsban a GMO-k mellett érvelő államok sokáig blokkolták a megállapodást. A tárgyalások csak 2014 elején vettek új lendületet, amikor az ún. 1507 GM kukorica köztermesztéséről szóló engedélyezése körüli botrány felszínre hozta az uniós GMO-rezsimben rejlő visszásságokat. A szóban forgó GM kukorica uniós engedélyét ugyanis a 28 tagállamból mindössze csak 5 támogatta, a jelenlegi szabályok szerint azonban – minősített többség hiányában – mégis zöld lámpát kaphatott.