fbpx

Vallások közötti párbeszéd

Környezetvédelmi enciklika és menekültkérdés – Vatikán Rádió interjú Hölvényi György Európai Parlamenti képviselővel

Környezetvédelmi enciklika és menekültkérdés – Vatikán Rádió interjú Hölvényi György Európai Parlamenti képviselővel

2015. 06. 27.

Szeretettel köszöntöm a vonalban Hölvényi György urat, az Európai Parlament Kereszténydemokrata frakciójának tagját, aki egyben a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának is tagja, és korábban adásainkban már megszólalt, mint a vallásközi párbeszédért létrehozott munkacsoport társelnöke. Ezúttal azért kerestük meg, mert Ferenc pápa a teremtett világ védelméről szóló enciklikája a közelmúltban jelent meg, és nagy visszhangot váltott ki szerte a világban. Az Európai Unió milyen módon tud azonosulni az enciklika gondolataival?
 
Erre nagyon nehéz válaszolni, mert az Európai Unió 28 tagországból áll és nyilván azokon belül is nagyon sok érdek és vélemény fogalmazódhat meg, és van maga az Európai Unió központja. Én csak azt tudom elmondani, hogy az Európai Parlamentben mi mit próbálunk, mit akarunk tenni azért, hogy jobban megismertessük az enciklikát. Nem is emlékszem, hogy régen ennyire vártak volna egy enciklikát. Azt hiszem, hogy egy héttel a közzététel után lehet mondani, hogy ennyi idő alatt mindenképpen megkerülhetetlen dokumentummá vált a Szentatya enciklikája a környezetvédelemről. Szerintem most a feladat az, hogy részleteiben és a szerző valós szándékainak megfelelően ismertessük. Ehhez kell mindent megtenni. Mi ezt szeretnénk Magyarországon és az Európai Parlamentben is, hogy különböző műhelymunkákon keresztül ismert legyen azok számára, akik talán sosem olvastak enciklikát, de foglalkoznak környezetvédelemmel, mert azt hiszem, hogy nagyon újszerű a megközelítés. Nagyon sokan várhatták azt, hogy ez egy környezetvédelmi aktivizmusra felszólító enciklika lesz, ezzel szemben mondjuk úgy, hogy totális megközelítése a környezetvédelemnek és sokkal inkább illik rá a teremtésvédelem szó. A kezdeti lelkesedést követően mindenképpen nagyon fontos, hogy részleteiben végignézzük, hogy tulajdonképpen az élet védelméről van szó. Az életet meg kell próbálni a közéletben újradefiniálni, újra elmélyíteni. Az élet a fogantatástól kezdődik, és az élet teljessége a saját környezetemnek a teljessége. Konkrét kérdésre konkrét válasz: a következő hetekben, hónapokban konferenciákat, különböző munkacsoportokat kell létrehozni. És ne felejtsünk el egy dolgot: év végén lesz a párizsi klímakonferencia, és nagyon fontos, hogy az enciklika szellemiségéből minél több átmenjen Párizsban, mert a siker attól várható. Végül engedjen meg egy kis személyes dolgot: az enciklikában található két imádság, ami a világgal, – mint az Isten teremtménye – kapcsolatos. Ezt az imát kell megértenie mindenkinek személyesen – se egy ország, se egy kontinens, adott esetben az Európai Unió politikusai ezt nem tudják megtenni. Ezt mindenkinek személyesen kell. Mi nem tudunk többet tenni, mint felhívni minél több ember figyelmét, hogy olvassa el.
 
Ferenc pápa elmondta, hogy csalódást okozott neki az előző klímacsúcs. Vajon van-e esély arra, hogy Párizsban nagyobb eredményt érnek el a világ államai, és felvállalják a felelősségüket?
 
Nézze, én mindenképpen azt hiszem, hogy Párizs egy óriási lehetőség. Valaki úgy fogalmazott, hogy az utolsó lehetőség. Ez azért messze nem így van, de Párizs nem csak arról szól, hogy két-három, vagy ha nagyon optimista vagyok, másfél fokos felmelegedésre állnak be a különböző országok a vállalásaikban, hanem Párizs csak akkor lehet sikeres, ha – ahogy a Szentatya ezt korábban elmondta a strasbourgi beszédében – az egész nemzetközi, globális gondolkodásban az ember visszakerül a középpontba. Tehát a gazdaságban, a környezetvédelemben, az oktatásban, mindenben az ember számít, a személy számít, és nem a nyereség, nem a haszon. És szerintem most van akkora gond, hogy erre komoly esély van. És ehhez – az eddigiek közül – a legkomolyabb dokumentum valóban ez az enciklika.
 
A másik égető kérdés, ami napjainkban az egyházakat és a közvéleményt foglalkoztatja, az a migráns, illetve a menekült kérdés. Ferenc pápa nap mint nap foglalkozik ezzel a témával – a napi szentmiséiben, beszédeiben, felszólalásaiban, de ugyanígy az európai püspökök, sorra az egyes püspöki konferenciák is. Most egyesülve Vilniusban találkozót tartanak, amelyen megpróbálnak ezzel a kérdéssel szembenézni. Hogyan látja ezt Ön Brüsszelből? Várható-e valami megegyezés ebben a kérdésben?
 
Egy éve vagyok az Európai Parlamentben képviselő, és tulajdonképpen azonnal, ahogy az ember beállt dolgozni, észre kellett venni, hogy a menekültügy és a vallásüldözés között komoly összefüggés van, de ez csak egy része a problémának. Én az elejétől foglalkozom a vallásüldözés kérdésével, magam is jártam Irakban. Az utóbbi időben nagyon sok vendéget hívtunk meg egyszerűen azért, hogy az emberek, a kollégák, az Európai Parlament képviselői esélyt kapjanak, hogy valós információk alapján hozzanak döntéseket. A menekültügyben az Európára váró feladat nagyon összetett, és itt most nincs idő elemezni. De az mindenképpen fontos, hogy el kell választani a menekültügyet és a bevándorlást. A helyzet jelenleg az, hogy a menekültek, az igazán veszélyeztetettek a legritkább esetben jutnak el Európába. A vitálisabbak, az életerősebbek tudnak nagyon-nagyon sokszor bűnszervezeteken keresztül és a bűnszervezetek áldozataiként eljutni. Ezt szerintem mindenképpen meg kell állítani, mert e nélkül az emberi méltóság sérül. Az emberi méltóság pedig arról szól, hogy mindenki ahol született, lehetőség szerint ott legyen otthon, és ott tudjon megélni. Itt gyakorlatilag egy nemzetközi bűnszövetkezet leállításáról is szó van. Másrészről az Európai Uniónak és a világ gazdagabb felének a gondolkodásának gyökeres megváltozására van szükség. Ezt sürgeti nyilván a Szentatya is. A harmadik és a ma legsürgetőbb kérdés a már úton levők befogadása. Tehát aki már elindult, elmenekült, annak a befogadására igenis képesnek kell lenni, de itt is különbséget kell tenni. Aki a Nyugat-Balkánról elindul, és úgy gondolja, hogy pár száz kilométerrel arrébb fog élni, mert ott nyilván jobban lehet élni, közben teljesen biztonságosan élhetne saját hazájában, annak nincs helye az Európai Unió területén belül. De nagyon vigyázni kell arra, nehogy összekeverjük azokkal a valódi menekültekkel, akik viszont a mi segítségünkre számítanak, és gyakran nincsenek is a határnál, nincsenek Európában, hanem valahol kóborolnak. Talán a Ninivei-síkságon, talán valahol Kurdisztánban, vagy Irak, Szíria más részén, vagy éppen egy menekülttáborban vannak. Egy nagyon alapos újragondolásra van szükség. Ezekre a menekültekre kell felkészülni, de az, hogy ez megtörténhessen, csak úgy képzelhető el, ha nagyon határozottan lépünk fel a gazdasági bűnszövetkezetek által fölcsigázott bevándorlással szemben. Mert ezek az emberek – minden együttérzés mellett – a valódi menekültektől veszik el a helyet.
 
A menekültekért kinyújtott segítő kéz egy olyan kép, amit Ferenc pápa is gyakran hangoztat a homíliáiban, hiszen Jézus is befogadta a kirekesztett embert. Az egyházak mit tehetnek az ő érdekükben?
 
Mai divatos szóval élve lehet azt mondani, hogy érzékenyítés. Európában és Európa keleti részén a kommunista diktatúra évtizedei alatt egyszerűen nem alakult ki a menekültekkel való törődés, gondolkodás kultúrája. Az utóbbi húsz évben látjuk, hogy a liberális, a beengedő, a munkát megspóroló politika hova vezet és milyen menekültügyi, milyen szociális helyzet alakul ki Nyugat-Európában. Tehát szerintem az egyházaknak és ezen belül is a közép-kelet-európai egyházaknak óriási felelőssége, de hangsúlyozom, egyben lehetősége is van valóban a menekültekre koncentrálni és nem a könnyebb megoldást választani. Szerintem nagyon fontos, hogy az egyházak ebben segítsenek, mert különben az emberi méltóság sérül. Nagyon fontosak azok az egyházi megnyilatkozások, amelyek ebben a témában elhangzottak, és ez megint egy olyan téma, ami iránymutató lehet a hívő és minden jóindulatú ember számára.
 
Hölvényi György Európai Parlamenti képviselővel Gedő Ágnes készítette az interjút

http://hu.radiovaticana.va/news/2015/06/27/interj%C3%BA_h%C3%B6lv%C3%A9nyi_gy%C3%B6rgy_ep-k%C3%A9pvisel%C5%91vel_a_p%C3%A1pai_enciklik%C3%A1r%C3%B3l/1154453