fbpx

Vallások közötti párbeszéd

Keresztút vagy a kereszt útján – 125 éve jelent meg a Rerum Novarum

2016. 09. 30.

Tudományos tanácskozást tartottakFókuszban: a mai Európa keresztény értékei a Rerum Novarum fényében címmel a Barankovics Alapítvány szervezésében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, szeptember 29-én. 125 évvel ezelőtt jelent meg XIII. Leó pápa enciklikája, amely a katolikus egyház első, szociális kérdésekkel foglalkozó dokumentuma volt. A meghívott neves előadók az évforduló kapcsán arra keresték a választ, a válságban lévő Európa – tágabb értelemben a fehér civilizáció – világában mennyiben vannak jelen a keresztény értékek?

A bevezető előadást Hölvényi György, európai parlamenti képviselő tartotta. Személyes hangú fölszólalásában megemlítette, hogy 1992-93 táján ismerkedett meg a Rerum Novarummal, amely a diktatúra évtizedei után egy új világot nyitott meg számára. Az elmúlt időkkel szemben a Kommunista kiáltvány – általában a marxi-lenini szocialista-kommunista eszmék – antitézisét találta meg benne. Majd a Centesimus annus kezdetű, Szent II. János Pál pápa által kiadott enciklikát olvasva kissé meglepődött: a diktatúra évtizedei után a Magyarországon éppen bontakozó kapitalizmus kritikájával szembesült – de világnézeti, hit alapon.

A Caritas in veritate, XVI. Benedek pápa enciklikája a legutóbbi gazdasági válságra reagált. Ilyen gyorsan, ilyen alapvetően fontos megállapításokat a katolikus egyház képes megfogalmazni korunk kihívásaira, az evangéliumból kiindulva – folytatta a képviselő, majd hozzátette: „Nekünk azonban nem elég megérteni ezt az üzenetet, hanem másokkal – nemhívőkkel, nemkeresztényekkel – is meg kell ismertetnünk.” Megemlítette, hogy az Európai Parlamentben már 2008-ban konferenciát szerveztek XVI. Benedek pápa enciklikájáról, amelyen más világnézetet, másféle ideológiát valló képviselők is szép számmal részt vettek. Ez jelezte, hogy az enciklika – szélesebb értelemben az egyház szociális tanítása – túlmutat a közvetlen hitéleti elköteleződésen, minden ember és közösség számára értékes üzenetet közvetít.

A képviselő megállapította: „Ha kereszténydemokrataként komolyan vesszük magunkat, az enciklikák alapján könnyű politizálnunk. Ezekkel az enciklikákkal ugyanis óriási kincs birtokába jutottunk.” Végezetül felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az enciklikák nem parancsot fogalmaznak meg, hanem biztatást nyújtanak az embernek.

Chantal Delsol, francia filozófus, történészprofesszor asszony a különböző kultúrákban kétségtelenül jelentkező humanizmusokat hasonlította össze, s az európai – keresztény – humanizmus jellemzéseként megállapította: az igazság nem kitalálható, az igazságot kívülről kapjuk, amely az ember előtt a Logoszban nyilvánul meg.

Hol keressük helyünket, mi, keresztények, a szekularizált Európában? – tette fel a kérdést Farkas Beáta közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Hosszú ideig az európai ember úgy gondolkodott, hogy ő a világ közepe. „Most meg kell tanulnunk, hogy nem így van” – jelentette ki a professzorasszony, majd anélkül, hogy a napi politika területére tévedne, megjegyezte: a migrációról folyó közbeszéd két nézőpontot mos össze: az európai ember kényelme védelmében a migránsokkal szemben tanúsított magatartását a keresztény értékek védelmébe burkolja. Ez hamis szemlélet. Összegezésként megállapította: keresztény részről – éppen az egyház társadalmi tanításának alapján, amely „olyasmit tartalmaz, ami egyetemesen fönntartható” – hozzá kell járulnunk az európai önazonosság újrafogalmazásához.

Berán Ferenc plébános a Rerum Novarum kapcsán kifejtette, az enciklika olyan elveket fogalmazott meg, amelyeket a nem keresztény, szekularizált világ is átvett. A Rerum Novarum gondolatai – folytatta – ma is időszerűek, nyilván korunk gazdasági, társadalmi folyamatainak megfelelően szükséges értelmezni azokat. A nemzetállamokkal szemben napjainkra létrejött egy globális gazdasági és pénzügyi világhatalom, s ebben a helyzetben a nemzetállamok nem alkalmasak a katolikus társadalmi tanításban megfogalmazott közjó érvényesítésére. A szubszidiaritás elvének értelmében olyan nemzetállamok fölötti hatalomra van szükség, amely nem beleszól és korlátoz, hanem segítséget nyújt a nemzeti közösségeknek, ha erre van szükség.

Utolsó felszólalóként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke azt a szellemtörténeti folyamatot elemezte, amelynek során az evangéliumból – majd az ebből táplálkozó – szociális enciklikákból kiindulva megjelent a kereszténydemokrata társadalmi politizálás. Az olykor tapasztalható szellemi bizonytalanságot tisztázandó hangsúlyozta: az egyház szociális tanítása nem az újkorban megjelenő két markáns ideológia, a liberális és a szocialista fölfogás szintézisét jelenti, ha olykor tartalmában hasonlóság mutatkozik is az említett nézetekkel. A kereszténydemokraták programja – indíttatását és célját tekintve – sokkal mélyebb forrásból gyökerezik.

Szerző: Elmer István
Fotó: KDNP – Váli Miklós