fbpx

Fizetett fanatikusokkal állunk szemben: Interjú Hölvényi Györggyel a Vatikán Rádióban

A keresztények és más kisebbségek végveszélyben vannak: erre figyelmeztetett három héttel ezelőtti tényfeltáró körútja után az európai néppárti képviselő, aki a képviselőcsoport vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke.

Mi változott azóta és most mi a teendő? Erre kerestük a választ a politikussal, aki évek óta rendszeresen tájékoztatja a Vatikáni Rádió hallgatóit. Az Európai Uniót lefoglalja a migránsválság, ezért kevés energia jut az üldözött keresztények védelmére, ugyanakkor némi előrehaladás tapasztalható. Sikerül tudatosítani a veszélyt, amit a keresztények eltűnése jelenthet Közel-Keleten. Nem csupán egy kultúra, egy vallás, hanem egy fontos biztonsági bástya esne ki hiányukban, ami a radikális szunnita erők térnyeréséhez vezethet.

Európa terrorfenyegetettségben él: az egyiptomi repülőgép lezuhanása, a bombarobbantások miatt beárnyékolt labdarúgó Európa Bajnokság… mind azt mutatják, hogy Európának sokkal határozottabban kellene föllépnie az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben. Késve bár és nem hatékonyan, de úgy tűnik, végre a döntéshozók fölismerik, hogy tenniük kell és anyagi forrásokat is mozgósítanak a keresztények megsegítésére. Az idő sürget, addig kell segíteni, amíg a térségben nagyobb közösségek szintjén jelen vannak a keresztények. Zéró toleranciával, nemzetközi szankciókkal kellene megakadályozni, hogy egyes Közel-keleti államok közvetlenül vagy közvetve támogassák az Iszlám Államot és más terrorszervezeteket. Ha nem így történik, akkor az ISIS elleni küzdelem hatástalan marad, ugyanis itt fizetett fanatizmusról van szó – jelentette ki a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Hölvényi György.

A interjú teljes szövege:
Szeretettel köszöntöm a vonalban Hölvényi György európai parlamenti képviselőt, aki rendszeresen beszámol a Vatikáni Rádió hallgatóinak közel-keleti látogatásairól, az ottani keresztények helyzetéről. Legutóbb, körülbelül három hete járt Irakban, Szíriában és Libanonban és akkor azt mondta, hogy az ottani keresztények, illetve kisebbségek végveszélybe kerültek. Mi változott azóta?

Három hete ért véget, egy hétig jártuk a régiót egy tényfeltáró csapat részeként, és valóban a közel-keleti keresztények helyzetét tekintettük át Irakban, Szíriában illetve Libanonban. Rengeteg politikai, egyházi találkozón keresztül próbáltunk átfogó képet kapni. Ami nagyon fontos volt, hogy a Chredo nevű Franciaországban bejegyzett, közel-keleti keresztényekkel foglalkozó egyesület szervezte az utat, és Barzani kurd elnöktől a libanoni miniszterelnökön, külügyminiszteren át, Rai pátriárkától kezdve a szíriai főmuftin át, természetesen Bashar Warda káld érsekkel, régi barátunkkal Irakban, tényleg mindenkivel találkoztunk. A lényeg egy mondatban szinte elmondhatatlan. A lényeg, hogy a szétszóratás tovább folytatódik, és elérheti nagyon hamar – elsősorban Szíriában és Irakban – azt a kritikus pontot, amikor a közösségnek az összetartó erői meglazulnak, és szétszakadnak a hálók, amelyek kétezer éve őket egyben tartották. Ezek az emberek nem fognak meghalni – persze nagyon sok a mártír vagy áldozat, de nem erről van szó, – hanem szétszórattatnak. És egy kultúra, egy bástya szűnik meg, és hozzáteszem politikusként, hogy egy nagyon komoly biztonsági faktor is egyben. Mert akár Irakban, akár Szíriában vagy Irakon belül a kurd régiókban nézzük, a keresztények mindig is egy biztonsági faktort jelentettek, egy egyensúlyi helyzetnek a részeként. Ha ez megszűnik, az az én személyes megítélésem szerint – de vannak ezzel mások is így – mindenképpen az elsősorban szélsőséges szunnita erők előretörését fogja eredményezni. Amiket én itt elmondtam, azt nem kívánhatja normális ember. Hangsúlyozom nem egyedül, hanem az Európai Parlamentben is sokan gondolkodunk így. Én vezethetem itt azt a vallásközi munkacsoportot, amelynek ez a feladata, hogy ezzel a témával foglalkozzon. Világosan kell látni, hogy az embereknek, jóindulatból kiindulva, ismerethiánya van. Magam számára az a legfontosabb, hogy minél több helyre, akár Magyarországon akár az Unión belül magába az Európai Parlamentbe minél több hiteles információ jusson el általam, kollégáim által, mások által a mai világba. Ezt ma már technikailag könnyű megtenni, – és talán az emberek egy idő után megérzik azt, hogy Európának milyen felelőssége van ebben az ügyben.

Úgy tűnik, hogy Európa a migránskérdéssel olyan szinten el van foglalva, hogy a keresztényüldözés figyelemmel követésére nem marad energiája. Tesz-e mégis valamit az Európai Unió azért, hogy ott segítse a keresztényeket?

Igen, nagyon jól fogalmazott mikor azt mondta, hogy tényleg lefoglalja. Igen, lefoglalja, és ez elveszi az energiákat. Az a nagy kérdés, hogy ebben hogyan lehet változást elérni. Az elmúlt években – most már nyugodtan lehet mondani az elmúlt másfél évben – több, a keresztényüldözéssel foglalkozó, azt elítélő határozat született az Európai parlamentben. Elég a legutóbbira utalni, amelynek nagy csaták árán politikai többséget sikerült szerezni. Ez egy ilyen összetételű parlamentben, egy ilyen kérdésben szinte lehetetlennek számít, de mégiscsak sikerült elismertetni, hogy az ISIS általi, a keresztények elleni támadás az népirtást jelent. Ennek önmagában nagy jelentősége nincs, de abból a szempontból mindenképpen van – és ez az, ami szerintem nagyon fontos – hogy az egész uniós döntéshozatali rendszeren keresztül végig fut egy „hoppá most már tenni kell valamit”. Ez egy nagyon cinikus kifejezés, ez a „hoppá”, de mégis csak az a lényeg, hogy tenni kell valamit. Azt látni kell, hogy késve, nem elég hatékonyan – pontosan mivel a bevándorlás elvonja az erőket – de mégiscsak akár a szíriai újjáépítési alapból, a Madad Alapból, vagy akár az egyéb európai forrásokból egészen világosan látszik, hogy egyre több pénz, egyre több lehetőség jut a keresztény közösségek számára. Ma már a keresztény közösségeknek is egyszerűbb ezekhez az európai forrásokhoz hozzájutni.  A fő kérdés az, hogy miben gondolkodunk. Abban gondolkodunk, hogy a keresztények többsége vissza tudjon térni a saját lakhelyére Európából, vagy ott próbálunk jövőt építeni, ahová elment a Közel-keleten, mondjuk csak 60 km-re vagy 100 km-re, vagy már többre, mondjuk Irakból Libanonba vagy Jordániába, vagy Szíriába. Ebben kell tulajdonképpen dönteni az Európai Uniónak, tehát azoknak a döntéshozóknak, akik ezekkel a segélyekkel foglalkoznak. Furcsán fog hangzani, de mindenképpen igaz, ma már nem lehet azt mondani, hogy „jaj, most miért éppen a keresztények, miért nem mások?”. Ma már azért érzik egyre inkább a döntéshozók is, hogy ez valóban népirtás, semmi túlzás nincs benn. Az is nagyon szükséges, hogy érezzék, hogy nincs időnk, tehát addig kell segíteni, amíg a térségben legalább nagyobb közösségi szinten, vannak keresztények.

Friss információ, hogy Ferenc pápa új kusztoszt, ferences kusztoszt nevezett ki a Szentföldre. Onnan mostanában kevesebb hírt lehet hallani, ez jó jel?

Szerintem a Szentföldön a palesztin keresztényekkel, és általában a palesztin menekültekkel nagyon sok baj van, nagyon sok feszültség van. Ezt nyilván az egész közel keleti helyzet és általában az izraeli politikai is, hát mondjuk úgy, igyekszik nem nemzetközivé tenni.

Európa terrorfenyegetettségben él, elég, hogy ha a most lezuhant egyiptomi repülőgépre gondolunk, vagy a franciaországi Európa Bajnokságot beárnyékoló felhőkre Ez mennyiben módosítja például az önök munkáját, akár a közel-keleti keresztények érdekében, mennyire tudatosul most az Európai Unió vezetőiben, hogy mi is célponttá váltunk, az ISIS célpontjává? Tesznek e valamit azért, hogy leszámoljanak végre ezzel a terrorszervezettel?

Szerintem igen, egyre nagyobb határozottságot lehet érezni. De engedjen meg egy személyes hangot: szerintem ez mesze nem elegendő. Egyszerűen arról van szó, és ez a közel keleti úton egészen világosan látszott, hogy ezeket a szélsőségeseket egyes országokban élő emberek támogatják – és itt most nem államokról szeretnék beszélni, ezért nem is nevezném meg őket. Amíg nemzetközi szankciók által nem lehet zéró toleranciával gátat szabni azon országoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül támogatást adnak a terrorszervezeteknek is, addig az ISIS ellen való küzdelem hatástalan marad. Azt világosan kell látni, hogy a Közel-keleten vannak az ISIS-t támogató erők, és ebben sokkal keményebben kell fellépni. A libanoni külügyminiszter fogalmazta meg így: itt fizetett fanatizmusról van szó. Tehát nagyon komoly anyagi bázissal rendelkező erők állnak az ISIS és más terrorszervezetek mögött, és ezt az alapot, ezeket a gyökereket kell először megfogni, kiírtani, és utána lehet tulajdonképpen hosszú távú megoldásról beszélni. Ez tudatosodik, én ezt nem tartom egy lehetetlenségnek, csak sokkal lassabban, mint ahogy kellene. és ez által iszonyatosan nő a keresztény és más vallási kisebbséghez tartozó áldozatok száma.

Köszönöm szépen a beszámolót és sok erőt, kitartást kívánok értékes munkájához.

Forrás: Vatikán Rádió, Gedő Ágnes
Fotó: AFP

 
http://hu.radiovaticana.va/news/2016/05/20/h%C3%B6lv%C3%A9nyi_gy%C3%B6rgy_fizetett_fanatikusokkal_%C3%A1llunk_szemben/1231213