fbpx

Vallások közötti párbeszéd

Ferenc pápa  enciklikája iránymutatás a klímaváltozás elleni küzdelemben – Katolikus Rádió interjú Hölvényi Györggyel

Ferenc pápa enciklikája iránymutatás a klímaváltozás elleni küzdelemben – Katolikus Rádió interjú Hölvényi Györggyel

2015. 07. 18.

Miért tartja fontosnak Ferenc pápa enciklikájának a kímaváltozásokra vonatkozó üzenetét?
 
Ez az enciklika Ferenc pápa – az ő ferenci kultúráját, hagyományát tükröző -enciklikája, amiben az ember és a természet egy egészen mély, szoros, Istentől származtatott harmóniában kell, hogy éljen és ezért dolgozik. Tehát ennek egy része a klímafelmelegedés, a jelenlegi problémák, mint ahogy ez korábban is minden megszólalásában jellemző volt. Az Isten szeretetéből teremtődött emberből indul ki és ennek a fényében dolgozik tulajdonképpen ezen az enciklikán is. Az emberi élet minőségének része a jövő, ebből a szempontból tekint tulajdonképpen az aktuális környezetvédelmi problémákra. Ez azonban nem egy környezetvédelmi enciklika, hanem sokkal inkább egy ökológiáról szóló enciklika, ami igazából a fordítás alapján az otthonról, a lakásról szól, ami alatt természetesen az egész Földet érti a Szentatya.
 
Ezt az első zöld enciklikának is nevezik éppen emiatt. Milyen kérdésköröket vizsgál Ferenc pápa az enciklikájában?
 
Alapvetésektől, tehát az egyház és környezetvédelemtől az ökológiai válság gyökeréig, a technológiával kapcsolatos lehetőségeken, problémákon át, az úgynevezett hatalomközpontúság vagy az eldobás kultúrájának a megteremtéséig. A teremtés evangéliuma több részben is foglalkozik vele, illetve az emberi létezésnek egy, a teremtés állapotától, mai állapotig való áttekintése. Mindezt úgy – és ez szerintem nagyon-nagyon fontos és a Szentatyának ez egy különös karizmája, ami a célja is az enciklikának –, hogy a jóindulatú nem hívő ember számára is alternatívát, megoldási javaslatot tegyen, hogy az ember ne érezze magát tehetetlennek. Tulajdonképpen az enciklika egy nagy reménység is és természetesen ez az úgynevezett zöld enciklika az ember környezetével foglalkozik. Egészen érdekes mélység, amikor hármas osztatra bontja a környezetvédelmet; és az éghajlatváltozással, az ivóvízzel és a biológiai sokféleséggel foglalkozik, nagyon szépen, közérthetően, világosan megmutatja az enciklikát olvasó, akár hívő vagy nem hívő ember számára, hogy ezek hogyan függnek össze. Ha jól emlékszem Kongóból hoz példát, hogy Kongóban olyan növények vannak, amik sehol a világon nincsenek és olyan színes, összetett a növényvilág, hogy az a fajta összetettség sehol máshol nincsen, és egyszerűen a pénzéhség, a haszon miatt kiirtanak olyan területeket, olyan erdőket, amik pótolhatatlanok. De ezt tulajdonképp – és ez a fantasztikus benne – a hit fényében teszi, és azt mondja, hogy az ember lesz ez által – mint Isten teremtménye – szegényebb.
 
 
 
 
A katolikus egyházfőnek pontosan mi ezzel az üzenete, a szándéka, mire szólítja vagy hívja a hívőket, illetve azokat, akik olvassák ezt az enciklikát, milyen cselekvésre?
 
Tulajdonképpen az egész enciklika gondolkodásról és a gondolkodásból fakadó cselekvésről szól. Igazából a hit fényében önmagunk megismerése, az embertársunknak a kezelése, és az önmagunkba fordulásnak az elkerülése. Tehát ez kicsit lehet, hogy filozófikusan vagy elméletien hangzik, de igazából nagyon gyakorlati: mindenki a saját helyén, a saját környezetében tegyen meg mindent egy igazságosabb társadalomért, egy emberibb társadalomért – a politikus politikusként, a munkaadó munkaadóként, a munkavállaló ugyanúgy a saját maga területén.
 
A klímaváltozás eddig inkább társadalmi, illetve politikai kérdés volt, viszont most ezáltal, hogy a katolikus egyházfő is felhívta erre a figyelmet, hogy a hívők körében is tulajdonképpen népszerűsíti azt, hogy figyeljünk oda a környezetünkre még jobban, hiszen veszély fenyeget. A párizsi klímakonferencián helyet kaphat majd az enciklika akár ezen része?
 
Ez egy ENSZ által kezdeményezett nagy nemzetközi, államközi konferencia lesz Párizsban és erre nagyon komoly készülés van. Erre a pápai enciklika minősége, jellege tulajdonképpen egy készülési lehetőség is. A klímakonferenciával kapcsolatban itt tényleg az a lényeg, hogy milyen változásokról van szó, milyen változásokat kell az iparban, a mezőgazdaságban megtenni ahhoz, hogy azokat a vélt eredményeket, ami a felmelegedéssel kapcsolatos, el lehessen érni. A Szentatya ehhez semmi mást igazából nem tesz az enciklikában, mint nem a mindenhatóság a környezetvédelem, hanem ahhoz, hogy az ember ki tudjon teljesedni, erre mindenképpen szükség van. Visszafelé nézve mondjuk öt éves távlatból, nagyon sokan úgy gondolták, hogy különösebb változtatások nélkül; életmódváltoztatás, a gazdaság fejlődésébe vetett hit változása nélkül is lehet eredményt elérni. Ma már azért látjuk – és ez az enciklikának talán az egyik legfontosabb mondanivalója – hogy nem életmódváltoztatásra van szükség. Tehát valószínű, hogy 10-20 év múlva – nem azt jelenti, hogy nem leszünk talán még boldogabbak is, de – biztos, hogy az a fajta gazdasági központúság, nyereségközpontúság fenntarthatatlan. Ezt a Szentatya gyakorlatilag kimondja többször, több formában az enciklikában és ez mindenképpen beszélgetés, diskurzus tárgya lesz. Olyan embereknek, akik gazdaságból élnek, gazdasággal foglalkoznak, számukra is keresni kell a megoldást. Szerintem ez az egyik leglényegesebb üzenete, mert igazából enélkül nem lehet tartós klímaváltozási eredményt elérni. Nyílván vannak különböző technológiák, de itt azt hiszem ma már minden józan ember tudja, hogy többről van szó. Nem lehet a végtelenségig csak egy nyereségorientált világra építeni. Nyilván a gazdaságra mindig is szükség volt és egy piacgazdasági forma nagyon fontos, de, az az üzenet az emberek számára, hogy környezetvédelmi szempontból sok mindent újra kell gondolni.
 
Ferenc Pápa „Laudato Si” kezdetű enciklikájának a globális változások kapcsán tett üzenetéről Varga Zsóka kérdezte Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.