fbpx

Környezetvédelem

Az is lehet arany, ami nem fénylik

Az is lehet arany, ami nem fénylik

2016. 05. 25.

 
   A 21. század környezetvédelmi és nyersanyagpolitikai kihívásainak megfelelve a belgiumi Hobokenben működő vállalat mára teljesen felhagyott a hagyományos bányászattal, helyette a "városi bányászatot", azaz a nemesfémek és ritkaföldfémek visszanyerését helyezte üzleti tevékenységének fókuszába. Évente 350.000 tonna elektronikai hulladékból, bányászati maradványból és kohók salakanyagából 17-féle fémet, többek között 30 tonna aranyat, és 1000 tonna ezüstöt nyernek vissza rendkívül szigorú környezetvédelmi követelmények betartása mellett. Az eljárással a hagyományos bányászathoz képest így évente átlagosan 1 millió tonna széndioxid-megtakarítás érhető el.
 
Az elektromos és elektronikus berendezések gyártására a világban évente körülbelül 300 tonna aranyat és 6000 tonna ezüstöt használnak fel, amelynek nagy része soha nem kerül újra a gazdasági körforgásba. Pedig a fémek minőségük romlása nélkül, gyakorlatilag korlátlanul újrahasznosíthatóak. Hölvényi György szerint az e-hulladékok feldolgozásával jóval több értékes nyersanyagot biztosíthatnánk az európai ipar számára, mint a jelentős környezeti terheléssel és veszélyekkel járó bányászati technológiákkal.
 
A kereszténydemokrata képviselő emlékeztetett: hamarosan az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának napirendjén lesz a körkörös gazdasági csomag, amely jó alkalom arra, hogy megállítsuk ezt a pazarlást. A szabályozás legnagyobb kihívása, hogy a kör valóban zárt legyen. Elhasznált eszközeinknek vissza kell kerülniük a körforgásba, hogy új termékek alapanyagaivá válhassanak. Ehhez azonban nemcsak a gyártókat, de a fogyasztókat is érdekeltté kell tennünk. "Fogyasztói szokásaink megváltozása nélkül régi mobiltelefonunk aligha fog magától az olvasztóba ugrani" – jegyezte meg a néppárti politikus.