fbpx

Deutsch: fontos, hogy az unió Duna-stratégiája minél hatékonyabban használja fel a forrásokat

Deutsch Tamás szerint a források sikeres felhasználásával nő az esély arra, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban legalább a mostanival megegyező, vagy annál is több regionális fejlesztési forrás álljon Magyarország rendelkezésére; a Fidesz európai parlamenti képviselője erről szombaton, a Duna-stratégia magyar vonatkozásairól tartott budakalászi konferencia sajtótájékoztatóján beszélt.

Mint a politikus kiemelte: a Brüsszel által 2011 első felében elfogadott uniós Duna-stratégia kidolgozása az egyik legjelentősebb magyar siker az unión belül. Jelentőségét mutatja, hogy a program az unió második makroregionális stratégiája, tizennégy állam – nyolc uniós és hat unión kívüli ország – 115 millió polgárát érinti.

A Duna-stratégia a határokon átívelő fejlesztési programok kidolgozásával és végrehajtásával segítheti a közép-európai térséget abban, hogy minél nagyobb mértékben lehessen felhasználni a 2013 végéig rendelkezésre álló uniós, regionális fejlesztési kohéziós forrásokat – mondta a képviselő. "A sikeres felhasználással nő az esély arra, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban legalább annyi vagy több regionális fejlesztési forrás álljon Magyarország és a térség más uniós országai számára, mint 2007 és 2013 között" – emelte ki Deutsch Tamás.

A Fidesz európai parlamenti képviselője hozzátette: a Duna-stratégia csak úgy tud eredményes, a térségben élő több mint százmillió polgár életminőségét javító fejlesztési stratégiává válni, ha a Duna nem csak névadója, de főszereplője is a programnak, és mint arra felhívta a figyelmet, a Duna-stratégiának környezetvédelmi megalapozottságú stratégiának kell lennie.

A Duna-stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a természeti környezet megóvása, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. Az unió szerint a területfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzóképességét és a Duna integráló szerepét.

A Duna-térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése.