fbpx

Az összetartozás Európája konferencia (+videó)

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség „Magyarország többre képes” európai parlamenti választási programalkotó vitasorozatának hetedik konferenciája „Az összetartozás Európája" címmel került megrendezésre 2009. április 17-én, pénteken. Honlapunk - a szokásoknak megfelelően - élőben közvetítette a rendezvényt.

Schmitt Pál: 15 millió magyarért állunk ki

Az Európai Parlamentben még nem igazán értik az őshonos kisebbségek problémáit. Sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy hány magyarról és országról van szó, mi a magyarság, mi a magyar nemzet. Öt éve beszélünk ezekről a kérdésekről, és lassan már kinn is megtanulják, hogy 15 millió magyar sorsáért próbálunk felelősséget vállalni, értük kiállni és felszólalni – húzta alá Schmitt Pál. Az Európai Parlament az egyetlen fórum, ahol az erdélyi és felvidéki képviselők magyarul beszélhetnek. Amit nem tehetnek meg Pozsonyban és Bukarestben, azt megtehetik az Európai Parlamentben – jegyezte meg a politikus. A Fidesz listavezetője beszámolt arról is, hogy az értekezletet együtt tartják a külhoni magyar képviselőkkel, mintha nem is lennének határok. Jelenleg a 18 magyar képviselő az ötödik legnagyobb delegációt alkotja a néppárti frakción belül – hívta fel a figyelmet Schmitt Pál.

A Fidesz EP-képviselője elmondta: a mai konferencia választ adhat arra a kérdésre, hogy mi módon lehet kiteljesíteni a magyar-magyar együttműködést, hogyan tudjuk képviselni Európában a magyar nemzeti közösségek igényeit, hogyan léphetünk fel, ha a kisebbségi jogok sérülnek, és milyen esélyei lehetnek annak, hogy a döntéshozók is Kárpát-régióban gondolkozzanak.

Schmitt Pál megemlékezett a 2006-ban elhunyt fideszes EP-képviselőről, Pálfi Istvánról, aki létrehozta és vezette a Héthatár alapítványt.

Orbán Viktor: Az EP-választás bizalmi szavazás lesz a kormányról

Június 7-én bizalmi szavazás lesz, amikor az emberek egy nagyon egyszerű mondatot mondhatnak el az ország hatalmat gyakorló vezetőinek: “Elég volt!” – mondta Orbán Viktor, a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának, Az összetartozás Európája című rendezvényén.

A Fidesz elnöke kifejtette: a mostani kormánykoalíció nem kockáztatott meg új választást, de az európai parlamenti választást meg kell tartani, amely bizalmi szavazás lesz. Június 7-én a politika ismét kikerül az utcára, az emberek közé, akiknek módja nyílik arra, hogy kifejezzék bizalmukat vagy bizalmatlanságukat a hivatalba lépett és minden eddiginél nagyobb megszorításokat bejelentő magyar kormánnyal kapcsolatban.

Orbán Viktor az utóbbi hetek politikai eseményeivel kapcsolatban elmondta: mindenki látja, hogy ugyanazok ugyanazt folytatják tovább, amit eddig csináltak. A szocialisták és a szabad demokraták koalíciója, amely csődbe vitte az országot ismét összeáll. Együttműködésük újraalkotásának egyetlen célja, a változás megakadályozása. A Fidesz elnöke úgy látja, ez a régi-új koalíció az összeomlás koalíciója lesz. Az a gazdaságpolitika, amelyet eddig meghirdettek pénzügyi és szociális összeomláshoz vezethet. Ma az igazi gond, hogy egymillió legális munkahely hiányzik.

Azt üzenik, nincs sok remény a jövőt illetően. Valójában azonban a Magyar Szocialista Párt van reménytelen helyzetben és nem Magyarország. A Fidesz elnöke hozzátette, ő továbbra is reményteljes országnak látja hazánkat. Az emberek ma már tisztán látnak, nem kérnek a bukott politikusokból.

Orbán Viktor, hangsúlyozva az összetartozás fontosságát rámutatott, Magyarország is lehet a változásokhoz legsikeresebben alkalmazkodó nemzet. Ennek feltétele, hogy megértsük a jövőt. Válságkezelés helyett megújulásra van szükség.

Bauer Edit: Nagy veszélyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati joga

A rendszerváltás után sajnos nagyon gyorsan kialakult az a kép Magyarországon, hogy ha a kisebbségek idejönnek, akkor óriási gondot fognak csak okozni, össze fog tőlük omlani a magyar egészségügyi rendszer – mondta előadásában Bauer Edit, Szlovákia magyar nemzetiségű EP-képviselője. Azonban nem csak ez a negatív kép, és a tragikus népszavazás volt a probléma, hanem az is, hogy a mostani kormány úgy gondolta: túl sokat tett már a külhoni magyar kisebbségekért, s ezért gyorsan vissza kell venni az őket segítő politikából. Ennek a magyar kisebbségre nézve azonban nagyon rossz hatásai vannak – mutatott rá a politikus.

Bauer Edit kijelentette: azért ment Brüsszelbe, hogy a magyar kisebbség érdekében politizáljon, s messziről úgy tűnt, erre az EP alkalmas is. Azonban közelebbről nézve kiderült: Brüsszelben csak arra lehet megoldást találni, amire van jogalap. A kisebbségi kérdésekre azonban nincs – hangsúlyozta az EP-képviselő, majd tájékoztatott arról, hogy a Szlovák Nemzeti Parlament tegnap jóváhagyta a legújabb nyelvtörvény-módosítást. Ez pedig súlyosan vissza fogja szorítani a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogát, hiszen aki a törvény pontjait megszegi, az minimum 1000 eurós büntetéssel sújtható – húzta alá Bauer Edit.

“Én nem fogom azt a hírt hazavinni, hogy nincs remény. Én azt a hírt akarom hazavinni, hogy van remény, hogy Magyarország igenis többre képes!” – zárta beszédét a képviselő.

Tőkés László: Legyen a magyar ügy európai ügy

Felidézve az elmúlt évek történéseit Tőkés utalt Medgyessy Péter volt miniszterelnök azon kijelentésére, hogy merjünk kicsik lenni, hozzátéve: most már úgy alakulnak a dolgok, hogy lassan megváltozik ez a jelmondat is a baloldali kormányzásnak köszönhetően arra, hogy merjünk aprók lenni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője arról is szólt, hogy sokféle gondolatot elindított benne, amikor meghallotta az MSZP kongresszusán az Internacionálét. Így arról a szakaszról, hogy föl, föl ti rabjai a földnek arra parafrazált: mi vagyunk a rabok, határon túli magyarok.

Az Európai Unióról, mint mondta: neki most a Szovjetunió jut az eszébe, és az azokban az időkben elkövetett gyilkosságok, az álszent be nem avatkozás, amikor Chauchesku nekiment az erdélyi magyarságnak és azt a Brezsnyev-doktrina Románia belügyének tulajdonította, bezzeg ’56-ban csapatokkal vonult Magyarország ellen. Tőkés szerint a kommunizmus elitélését mindmáig gátolják a posztkommunisták, azok akik leszavazzák az autonómiát, az önrendelkezést.

Az erdélyi európai parlamenti képviselő kijelentette: A magyar összetartozás szerves része az európai összetartozásnak és ezt próbálták meg szétverni a Károlyiak után jövő Kun Bélák, Rákosi Mátyások és Horn Gyulák. Tőkés László rámutatott továbbá arra is, hogy véget kell vetni a külső és belső megosztottságnak, és harcolni kell a kultúrák közti párbeszédek folytatásáért. Nincs sokféle magyar identitás – fogalmazott a püspök -, csak egyféle magyar identitás létezik, és így tizenöt millióan vagyunk a Kárpát-medencében, ami nem elhanyagolható.

A politikus úgy vélte: nem elég erős Európa, hogy beleszóljon az unió területén a kisebbségek elleni különböző akciókba, de mi magunk sem érvényesítjük kellően saját érdekeinket. Legyen a magyar ügy európai ügy és Európa törvénykönyve a Szentírás – zárta előadását Tőkés László.

Gál Kinga: Van magyar kérdés

Gál Kinga EP-képviselő felszólalásában az következő öt esztendő legfontosabb feladatának a magyar kérdés felvetését nevezte az Európai Unióban. Meg kell értetnünk szomszédainkkal, Nyugat-Európával és saját magunkkal is: van magyar kérdés – hívta fel a figyelmet. A politikus rámutatott arra is, a sajátos helyzetű magyar közösségek ügyéről beszélnünk kell, ez az ügy azonban különbözik az általános kisebbségi vagy bevándorlási problémáktól. Mint fogalmazott, sajátos, egyedi, nem megoldott kérdés ez, amiről hosszú évtizedek óta nem beszéltek, ezért a mai napig nem megoldott.

Gál Kinga szerint az unió alkalmas keret arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, maga az unió nem oldhatja meg a kérdést, csak új dimenzióba helyezheti, és ezzel az új helyzettel élnünk kell. Mint folytatta, a trianoni sebre gyógyírt jelenthet a schengeni határ és a szabad munkavállalás.

A legitimitás kérdéséről szólva a fideszes képviselő úgy fogalmazott: határon túli közösségeinkről nem szabad úgy beszélnünk, hogy abból kimaradnak a határon túli képviselők. Akkor leszünk hitelesek Európában, ha hagyjuk, ők vessék fel a kérdéseket, ugyanakkor ott állunk mögöttük, ha szükség lesz ránk – jegyezte meg Gál Kinga.

Martonyi János: Az elszalasztott esélyek öt éve

A rendszerváltás idején két alapvető célkitűzésünk volt: a határon túli nemzetegyesítés és az Európába való “visszatérés”. E két cél között összhangra van szükség, ahogy Antall József is mondta: egyszerre kell európainak és magyarnak lennünk. Minderre óriási esélyt kaptunk 2004-ben, amit azonban nem tudtunk kihasználni. Nem tudtuk egyesíteni a nemzetet, nem felzárkóztunk Európához, hanem lemaradtunk tőle – fogalmazott beszédében a Szabad Európa Központ elnöke.

Mindez nem az Európai Unió hibája volt. Ahhoz, hogy egy tagállam sikeresen érvényesíthesse nemzeti érdekeit az unióban, egységes nemzetpolitikára, és egy azt képviselni képes kormányra van szükség. Jelenleg az unió három legfontosabb intézményéből, a bizottságból, a tanácsból és a parlamentből csak az utóbbiban rendelkezünk képviselettel! Ezen változtatnunk kell. Az elmúlt öt év az elszalasztott, és vissza nem térő esélyek időszaka volt, de a következő öt év a remény fél évtizede lehet. Ez idő alatt mindent rendbe lehet, és fogunk hozni. A kérdés csak az, hogy kik képviselhetik majd Magyarországot az Európai Parlamentben, és ki lesz kormányon. A döntés a mi kezünkben van! – hangsúlyozta végül Martonyi János.

(fidesz.hu)