fbpx

Az első bizonytalan lépés az európai romákért

Fontos lépés az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott értékelése a romák befogadását célzó közösségi eszközökről és politikákról - jelentett ki Járóka Lívia, európai parlamenti képviselő. A Fidesz szakpolitikusa szerint megvalósulni látszik az, amiért az elmúlt négy évben dolgoztak: a dokumentum lehet az első állomása az Európai Roma Stratégiának.

Bár a szöveg számos ponton korrekcióra szorul, az Európai Parlament és az európai roma civilszervezetek feladata lesz, hogy konkrét ajánlásaikkal a formálódó stratégiát megtöltsék tartalommal, amint az Európai Tanács mandátumot ad az Európai Bizottságnak annak elkészítésére.

A Bizottság végső soron teljesítette – hangsúlyozta Járóka Lívia – azt, amire a Tanácstól 2007 decemberében felhatalmazást kapott: értékelte a már rendelkezésre álló közösségi eszközöket, ennél többet azonban nem tesz. A dokumentum ugyanakkor olykor túlzóan pozitív képet fest az elért eredményekről, amelyek pedig messze elmaradnak a várakozásoktól és a lehetőségektől.

A tagállamokban alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása sok helyen hiányos, vagy csupán felületes vizsgálaton alapul. Példaként hadd említsem a 2000/43-as, a “Faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról” szóló irányelv magyarországi átültetését, amelyet az Európai Bizottság pozitív példaként említ, holott már a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalma is jelentősen eltér az irányelv és az “egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló” 2003. évi CXXV. törvény szövegében.

A dokumentum továbbá elmulasztotta megnevezni és elemezni – Járóka Lívia szerint – a “rossz gyakorlatokat”, azaz a tagállamok és a Bizottság által kezdeményezett és/vagy támogatott sikertelen programokat, holott ezek vizsgálata olykor több tanulsággal szolgálhat, mint egyes sajátos jó gyakorlatoké.

Nem, vagy csak felületesen esik szó olyan, a romák társadalmi befogadásával szorosan összefüggő kérdésekről, mint a környezetvédelem, az egészségügyi helyzet, a többszörös diszkrimináció, vagy a médiában és a társadalmi élet egyéb területein tapasztalható roma-ellenesség elleni fellépés – emelte ki Járóka Lívia.

A dokumentum által megfogalmazott kevés számú ajánlás nem ad világos képet arról, hogy a közösségi kezdeményezések miként valósulnak meg helyi szinten, miként képesek ösztönözni és támogatni a társadalmi befogadás szempontjából leglényegesebb lokális kivitelezést.

A dokumentum ugyanakkor helyesen mutat rá – ismerte el Járóka Lívia – a mikro-hitelek jelentőségére a munkaerő-piacról kiszorult, hátrányos helyzetű emberek esetében, összhangban az Európai Néppárt januári állásfoglalási javaslatával. Az önfoglalkoztatás elősegítése, illetve a kisvállalkozások beindításának ösztönzése érdekében, valamint a hátrányos helyzetű közösségeket tönkretevő uzsora gyakorlatának helyettesítése céljából szükséges egy könnyen és gyorsan elérhető mikro-hitelrendszer bevezetése – húzta alá Járóka Lívia.

Az egységes Európai Roma Stratégia kidolgozásánál az egyik elsődleges cél, hogy az Európai Tanács adjon világos felhatalmazást a Bizottság számára az uniós keretterv megalkotására, illetve a jogszabályi háttér továbbfejlesztésére. A stratégia sikeréhez és az annak alapjául szolgáló szakmai minimumkövetelmények meghatározásához, erőteljes intézményközi együttműködésre és Járóka Lívia a lehető legszélesebb összefogást sürgette a meglévő kormányközi projektek, az érintett nem kormányzati szervezetek, valamint a tudományos élet, az üzleti világ, a roma civil társadalom, az egyházak és a politikai pártok képviselői között. A fenti szereplőknek saját, világosan meghatározott hatásköreiknek és képességeiknek megfelelően konkrét feladatokat kell vállalniuk és összehangolt, hosszú távú cselekvési terveket kell kidolgozniuk.

Fontos, hogy a romák a jelenleginél nagyobb mértékben vegyenek részt a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában, amelyhez szükséges egyrészt a civil társadalom megerősítése, másrészt a roma szakemberek és civilszervezetek erőteljesebb bevonása a konzultációba. A Fidesz politikusa szerint a meglévő intézményi struktúrák nem elégségesek, ezért szükséges egy külön munkacsoport, egy olyan koordinációs testület létrehozása, amely a keretstratégiát kidolgozza, végrehajtja és ellenőrzi. Fontos  ugyanakkor, hogy ez a munkacsoport az uniós intézményi hierarchia legmagasabb szintjén alakuljon meg, akár az érintett biztosok közötti egyeztető mechanizmus, akár a főigazgatóságok közötti szakpolitikai koordináció révén, ne pedig egy elkülönített, a hagyományos jogalkotásról és tervezésről leválasztott intézmény formájában.

Járóka Lívia szerint fontos, hogy különválasszák a kifejezetten roma és a nem-roma szakpolitikai programokat. Előbbi kategóriába tartozik például a kultúra és a nyelv kérdése, míg a romákat célzó, legtágabb értelemben vett oktatási programokat (az óvodától, a felsőoktatáson át az élethosszig tartó tanulásig) a közösségi szakpolitikai tervek főáramába kell beágyazni. Járóka Lívia a tisztán etnikai alapú hozzáállásnál sokkal fontosabbnak tartja a regionális megközelítést. Ennek értelmében szükséges egy olyan európai szintű válságtérkép megalkotása, amely felméri és megvizsgálja azokat a területeket az Európai Unión belül, ahol a roma közösségeket a legnagyobb mértékben sújtja a szegénység és a társadalmi kirekesztés.

Az anti-diszkriminációs törekvések mellett jóval nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a romák társadalmi befogadása melletti gazdasági érvekre. Európa legnagyobb számú és legdinamikusabban növekvő, ugyanakkor elfogadhatatlan mértékű munkanélküliség által sújtott etnikai kisebbsége hatalmas munkaerő potenciált jelent a lisszaboni célok megvalósításával küszködő Európai Unió számára – mutatott rá Járóka Lívia. A sikeres munkaerő-piaci integráció feltétele pedig minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. A roma gyermekek oktatása jövedelmező befektetés, mert haszna messze túlmutat az adott gyermek iskolai előmenetelén: előmozdítja az egyéni és társadalmi termelékenység növekedését, valamint csökkenti a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. Számos tanulmány kimutatta, hogy az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulások révén. Hiszen ahogyan a termelékenység növekszik, és a szegénység csökken, a romák egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az állami bevételekhez megnövekedett adóik és fogyasztásuk révén.

Július 11-12-én az Európai Néppárt budapesti konferenciájának témája a formálódó Európai Roma Stratégia lesz. A rendezvényen közel negyven európai roma szervezet képviselője mellett, az Európai Bizottság, valamint a szlovén és a francia soros elnökség romákat érintő kérdésekért felelős szakemberei tanácskoznak.