fbpx

Az egységes európai társasági adóalap növelheti az Unió versenyképességét

Az Európai Parlament többsége mai plenáris ülésén támogatta az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy egy uniós szintű, önkéntes, közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) kerüljön bevezetésre. A Közös Konszolidált Társasági Adóalap irányelv az adóalap kiszámítását és arányos felosztását harmonizálja, de nem érinti sem az adó mértékét, sem a beszámolásra vonatkozó nemzeti szabályokat, használata ugyanakkor jelentősen növelheti az európai gazdaság versenyképességét.

Jelenleg a tagállamok különböző adóalapokat alkalmaznak, amelyek a gyakorlatban akár a foglalkoztatást és növekedést gátló kereskedelmi akadályok is lehetnek. A KKTA jelentős változást eredményezhet a társasági adózás terén, különösen a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások esetén hozhatna akár jelentős javulást is, az igazgatási költségek és a bürokrácia csökkentése révén. Ezáltal összességében a belső piac hatékonyabbá válhatna és az uniós társaságok versenyképessége javulna, így az uniós piac globális vonzereje is nőhetne.

Az elfogadott jelentés egy olyan uniós adózási keretrendszert állapít meg a vállalatok társasági adóalapjának számításánál, amely konszolidált adóalap a forgalom, a munkaerő és az eszközök megfelelő súlya szerint kerül a tagállamok között arányos felosztásra. A jelentés kulcskérdése ez az arányos felosztási képlet, amelynek alapját képező adatok egyrészt a könyvelésben megtalálhatóak, másrészt jól jelzik a profitot, ugyanakkor gazdasági szempontból helytállónak, és költségvetési szempontból is méltányosnak kell lenniük. Ezért az irányelv a tagállamok számára lehetőséget biztosít arra, hogy adóhitelek formájában, adóügyi ösztönzőket alkalmazzanak.

Az adott tagállamra eső részre a továbbiakban minden tagállam a saját adókulcsát alkalmazza. Az irányelv ily módon az adóalap kiszámítását és arányos felosztását harmonizálja, azonban nem érinti sem az adó mértékét, sem a beszámolásra vonatkozó nemzeti szabályokat. A KKTA választása nem kötelező a társaságok számára, ugyanakkor, akik a választása mellett döntenek, öt évre elköteleződnek e forma mellett.

A KKTA vitathatatlan előnye az átláthatóság növelése, az adócsalás és adóelkerülés megakadályozása, valamint a kettős adóztatás visszaszorítása. Sokan az európai belső piac és az euró övezet stabilitása érdekében szükséges lépésnek tartják. Több tagállam aggályosnak nevezte az irányelvet, így előfordulhat, hogy a javaslat a Tanácsban nem kapja meg a szükséges támogatást. Ez esetben egy megerősített együttműködési eljárás keretében kerülhet bevezetésre a KKTA.

"Elismerem az irányelvnek a belső piacra gyakorolt kétségtelen előnyeit és adósemlegességét, ugyanakkor a jogszabály jelen formájában a magyar gazdaságra kevésbé előnyös"- jegyezte meg Pelczné Dr. Gáll Ildikó a jelentés elfogadása kapcsán.