fbpx

A pénzügyi alapok működésének szabályozása a válság elkerülésének eszköze

Az EP előtt az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló jelentés – Az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága tegnapi ülésén elfogadta az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló jelentést. A jelentés célja, hogy az eddig szabályozatlan pénzügyi piacok működését egységes uniós szabályoknak vessék alá, ezáltal javítva a pénzügyi piacok működésének átláthatóságát és ellenőrzését. Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) módosító indítványai révén a jövőbeni szabályozás az átláthatóság biztosítása mellett figyelembe veszi a magyar kis- és közepes nagyságú alapkezelők érdekeit. Az Európai Parlament várhatóan júliusi plenáris ülésén szavaz a jogszabálycsomagról.

A pénzügyi válság legfontosabb tanulsága, hogy csak úgy lehet a rendszerkockázatokat pontosan felmérni és egy hatékony válság-előrejelzési rendszert kiépíteni, ha biztosítjuk a szabályozatlan pénzügyi piacok, mint például a spekulatív alapok, fedezeti- és ingatlanalapok, áru- és magántőkealapok működésének teljes körű átláthatóságát és ellenőrzését. Összhangban e törekvésekkel, a jelentés elfogadásával szigorodnak a spekulatív alapok európai működésére vonatkozó szabályok, hiszen az új szabályozás lehetővé teszi az európai pénzügyi felügyeletek számára a tőkekövetelményre, letétkezelésre és kockázatkezelésre vonatkozóan egy egységes uniós keretrendszer betartatását.

Győri Enikő európai parlamenti képviselő (Fidesz) több módosító indítványa is bekerült a kompromisszumos szövegbe. A néppárti politikus egyik indítványával sikerült elérnie, hogy a kis- és közepes méretű alapok mentesüljenek az új szabályozás rendelkezései alól. Így mentesülnek azok az alapok, amelyek nem rendelkeznek tőkeáttétellel és az alapban kezelt vagyon nem éri el a 100 millió eurót, illetve a 250 millió eurót abban az esetben, ha a befektetők legalább öt évig nem válthatják vissza befektetési jegyeiket. Ennek a módosító indítványnak az elfogadása azért tekinthető jelentős sikernek, mert lehetővé teszi, hogy csak azok a piaci szereplők viseljék a szabályozás többletterheit, akik érdemlegesen járulnak hozzá a pénzügyi rendszerkockázatok növekedéséhez, viszont a kis és közepes szereplők – mint a hazai befektetési alapkezelők – mentesülnek a szabályozásból fakadó többletköltségek megfizetése alól.

Győri Enikő másik jelentős módosító indítványa egy aggregát kockázati index felállítására és nyomon követésére tett javaslat, amely a nagy tőkeáttétellel működő spekulatív alapok (hedge fund) uniós szintű rendszerkockázatát összesítené. Ennek a rendszerkockázati indexnek a megalkotása és felügyelete már a pénzügyi felügyeleti reform keretében létrejövő Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatóságnak lenne a feladata.

„A most megszavazott uniós keretirányelv csak az első lépés egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása felé, amelyet nem a spekuláció, hanem a reálgazdaság valós igényeinek szolgálata vezérel és melynek működése révén megelőzhető a mostanihoz hasonló európai pénzügyi válság kialakulása, elmélyülése” – hangsúlyozta a szavazás után Győri Enikő európai parlamenti képviselő.