fbpx

A magyar elnökségre marad az Unió 2011. évi költségvetésének elfogadása

Jelentősen megnövekedtek a jövő évi magyar soros elnökség feladatai. Tegnap éjfélig nem sikerült a Tanács és az Európai Parlament delegációinak egymással megállapodniuk a jövő évi uniós büdzsé sarokszámaiban. Ezért az Európai Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania, s ennek szabályszerű átfutása okvetlenül áthúzódik a jövő évre.

Az Európai Parlament októberben az Európai Bizottság költségvetési tervezetével összhangban 130,5 milliárd euró kifizetést javasolt 2011-re. A Tanács ezzel szemben 126,5 milliárd eurót határozott meg.

Az Európai Parlament kész ennek a 2010. évi költségvetésnél csak alig 4 milliárd euróval (2,91%) nagyobb összegnek az elfogadására, tudva, hogy ez a futó közösségi politikák végrehajtását már némileg veszélyezteti. Cserébe a Parlament elvárja, hogy induljanak meg a költségvetés bevételi oldalának a Lisszaboni Szerződésben előírt reformjáról szóló tárgyalások, és hogy értelmes párbeszédben szülessen meg a következő pénzügyi keretterv. Surján László a parlamenti tárgyalódelegáció néppárti képviselője hangsúlyozta: "Nem akartunk mást, mint életbe léptetni a Lisszaboni Szerződés megfelelő pontjait, mégpedig oly módon, hogy az gördülékeny együttműködést biztosítson a feleknek. Ezeket a kérdéseket mindenképp tisztázni kell, s az Európai Unió működőképessége miatt minél előbb, annál jobb."

A felek között érdemi tárgyalásra sajnos nem is kerülhetett sor: a tagállami küldöttségek egy része a megfelelő felhatalmazás hiányára hivatkozott. Nagy kérdés, hogy a decemberi Európai Tanács kimozdítja-e a szekeret a kátyúból. Megegyezés hiányában 2011. január 1-től minden hónapban a 2010. évi költségvetés egy-tizenketted része költhető el. Ez az összeg nem teszi lehetővé például az EU új diplomáciai szolgálatának működését, és nincs pénz a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor finanszírozására sem.

A Magyarország számára legfontosabb tételek nincsenek veszélyben: a mezőgazdasági támogatásokra jogszabályok kötelezik az Uniót, és ha a felzárkóztatási programokra (kohéziós politikára) a tagállamok a meglévőnél többet igényelnének, akkor a szükséges összegek előteremtésére átcsoportosítással vagy pótköltségvetés formájában lesz lehetőség. Surján László szerint az előállt helyzet "néhány, a saját költségvetési problémáikkal megbirkózni képtelen kormány rövidlátásának következménye. Az európai gazdaság nincs válságban, hiszen az Unióban a GNI (összes nemzeti bevétel) több mint 900 milliárd eurós, közel nyolc százalékos növekedésével lehet számolni, van viszont néhány tagállamban komoly költségvetési válság, túlzott deficit. Az európai források szűkítése ezt a válságot nem oldja meg, sőt inkább növeli a bajt" – emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.

Legutóbb 2005-ben végződött kudarccal a költségvetési egyeztetés. Akkor a vitát mintegy két hét alatt meg lehetett oldani. A Lisszaboni Szerződés keretei között a magyar elnökségnek nehezebb lesz létrehozni egy, az Unió fejlődését és az európai polgárok javát egyaránt szolgáló megállapodást.