fbpx

A konszolidált társasági adó bevezetése ellentétes Magyarország érdekeivel

A Közös Konszolidált Társasági Adóalapra (KKTA) vonatkozó irányelv-javaslatot és az ahhoz kapcsolódó hatástanulmányt az Európai Bizottság az év első felében, még a magyar elnökség alatt tette közzé. A javaslatról készült jelentéstervezetet a mai napon vitatta meg az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága (ECON). Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő üdvözölte a KKTA irányába megmutatkozó érdeklődést, felszólalásában azonban számos olyan negatív hatásra mutatott rá, melyekre az Európai Bizottság képviselőinek sem sikerült megnyugtató magyarázattal szolgálni.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó kifejtette, hogy hazánkat a multinacionális társaságok sok esetben a kedvező adóalap-csökkentő lehetőségek, valamint a versenyképes társasági adókulcsunk miatt választják beruházásaik helyéül. Az Európai Bizottság által készített hatástanulmány szerint ugyanakkor Magyarország esetében a harmonizáció 0,14-0,92 százalék GDP csökkenést eredményezne. "A tanulmányból is egyértelműen látszik, hogy a magyar társasági adórendszer versenyképességén inkább rontana, mint javítana a konszolidált társasági adóalap bevezetése" – hívta fel a figyelmet beszédében a néppárti politikus.

A vita során Pelczné Dr. Gáll Ildikó számos kérdést intézett az Európai Bizottság képviselői számára a gazdasági növekedést biztosító előrejelzésekkel, illetve a sérülékeny tagállamokra vonatkozó gazdasági hatásokkal kapcsolatosan. "A tagállamok bevételeit érő hatás végső soron a különböző adópolitikai eszközök lehetséges keverékének kialakítására és az alkalmazott adórátára vonatkozó nemzeti adópolitikai döntések függvénye. Éppen ezért nehéz pontosan megjósolni, hogy mik lesznek a hatások az egyes tagállamokra nézve. Az irányelv mindenesetre tartalmaz egy öt év elteltével esedékessé váló felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést" – fejtette ki korántsem egyértelmű válaszát az EB képviselője.

Az ECON bizottság egyetlen magyar tagja hangsúlyozta, hogy az adóalap számításának teljes körű harmonizációja a jelenlegi adatok tükrében nincs összhangban számos tagállam, köztük Magyarország jelenlegi adópolitikájával sem. "Sajnos nem született megnyugtató válasz ezen adóügyi koncepciót illetően, s mivel nem megalapozottak a prognózisok, továbbra is nagy a bizonytalanság. Mivel az előzetes tanulmányok értelmében a KKTA bevezetése hátrányosan érintené Magyarország adóbevételeit, így ez a koncepció jelenlegi formájában hazánk számára nem támogatható" – mutatott rá a fideszes politikus.

Háttér: A koncepciót elsősorban Németország, Franciaország, Ausztria és Dánia támogatják, abban a reményben, hogy később megvalósul az adókulcsok harmonizációja. Németország egyelőre hezitál abban a tekintetben, hogy a kötelező vagy az opcionálisan alkalmazható KKTA mellett foglaljon-e állást. Spanyolország és Portugália a kötelezően alkalmazandó KKTA bevezetését szorgalmazza. A KKTA főbb ellenzői: Írország, Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Lettország és Szlovákia, ezekben az országokban ugyanis gazdaságpolitikai preferenciák érvényesítésére is alkalmazzák az adóalap módosító tételeket, így az említett tagállamok jelentős adóbevétel kiesésétől tartanak.