fbpx

A kohéziós forrásokat szinten kell tartani

Zajlanak az egyeztetések az Európai Unió 2013 utáni többéves pénzügyi kerettervéről. A téma az Európai Tanács június végi ülésén is napirenden lesz. Az EP ma fogadta el álláspontját a kérdésben, amelyben kiáll az uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználása, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedést ösztönző beruházások támogatása mellett. Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő szerint ezek a célok csak a kohéziós politika szerepének megtartásával érhetőek el.

Surján László a mai határozat elfogadása kapcsán kijelentette: "Most először készülünk olyan pénzügyi kerettervet alkotni, amely nem szabad megegyezésen, hanem alkotmányos kötelezettségen alapul. Mozgáskörünk szűkült, a kerettervre mi csak igent vagy nemet mondhatunk. A magyar, a lengyel és a dán elnökségnek hála, folyamatos kapcsolatban vagyunk a Tanáccsal, nehogy a Parlament nem szavazata felborítson egy nehezen kialakult megegyezést. Van ugyanis néhány vörös vonal, ami a Parlament szerint nem léphető át. Ilyen a kohéziós politika szerepének kérdése is".

A kereszténydemokrata képviselő felhívta a figyelmet: "Mivel az Unió régiói között a fejlettségbeli eltérések nagyobbak, mint valaha, a Parlament hatékony és eredményes kohéziós politikát követel. Ezért a területre fordított uniós források nem csökkenhetnek, legalább a 2007-2013-as időszak szintjét meg kell őrizni. Ez nehéz feladat, hiszen már az Európai Bizottság is a teljes keret majd 5%-os csökkentését javasolta. Ez nagyon hátrányos a felzárkózó közép-európai térség és Magyarország számára is".

Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok csak a GDP-jük 2,5%-ának megfelelő összeget hívhatnak le a kohéziós forrásokból. Ráadásul a 2,5%-os maximum kiszámításának az alapja a 2008-2010 közötti időszak. Ekkor a szocialisták hibás gazdaságpolitikája és elrontott válságkezelése miatt a gazdaság hanyatlott és szomszédaink sorra megelőztek bennünket. "Ezért Magyarországot még súlyosabban érintené ez a javaslat, mint a többieket" – emelte ki Surján László. Hozzátette: "Magyarország olyan pénzügyi kerettervben érdekelt, amely segíti a szocialista kormányzás okozta károk felszámolását. Ma az a feladat, hogy ne csak gazdasági mutatóink, hanem a megélhetésünk is közeledjen az uniós átlaghoz. Az uniós programok közvetve ezt segítik elő."

Háttér: Az Európai Tanács június végén tárgyalja az EU következő, 2014-2020 közötti többéves kerettervének kérdését. A Parlament későbbi hozzájárulásának megszerzése érdekében a tagállamoknak megnyugtatóan kell rendezniük a képviselők által a ma elfogadott határozatban szereplő kérdéseket.