fbpx

A 2009. évi költségvetés gondjai és reményei

Az Európai Parlament plenáris ülése 2008. április 24-én elfogadta a 2009-re vonatkozó költségvetési keretről és prioritásokról szóló állásfoglalást.

Surján László, európai néppárti képviselő, a 2009. évi költségvetés árnyék-jelentéstevőjeként az állásfoglalásra utalva elmondta: “Egyértelműen látszik, hogy a képviselők nem nézik jó szemmel, hogy a Tanács újabb meg újabb programokat vet fel, de ezek számára nem hajlandó megfelelő forrást biztosítani. A tagállamok kormányait képviselő Tanács ugyanis elkötelezett abban, hogy az Unió költségvetése ne érje el az összeurópai GNI 1%-át. Ez kényszerpálya az Unió számára. Így az új kihívásokra nincs miből, illetve nem lehet időben reagálni. Az Európai Parlament gúzsba kötve is megpróbálja a lehetetlent: kevesebből többet varázsolni.”

Surján képviselő úr azt is hangsúlyozta, hogy nekünk magyaroknak érdekünk, hogy lefékezzük azokat a törekvéseket, amelyek új közösségi programok érdekében a már beváltakat nyírbálnák meg. Ide tartozik a közös agrárpolitika és a regionális fejlesztések, a felzárkóztatás. E két területre fordítja legtöbbet az Unió. “Ezek a pénzek nem lehetnek szabad rablás tárgyai! Új programok megvalósításához új pénz kell.” – tette hozzá a képviselő.

A parlamenti állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek 2009-ben is kiemelt szerepe kell legyen, hiszen az elmaradt régiók fejlesztésének is ez egy kulcseleme.

Surján László örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament többsége támogatta azt a néppárti javaslatot, amely a 2009-es uniós költségvetés fókuszába állítaná a kis és közepes méretű vállalkozásokat. Kiemelkedően fontos Európa számára, hogy az iparszerkezetét meghatározó vállalkozásokat hatékonyan támogassa. A kis és közepes méretű vállalkozások a társadalmi fellendülés motorjai, ők hozzák létre az Unióban előállított érték 60 százalékát. Tőlük várható a munkahely teremtés, a régiók felvirágoztatása is. Középpontba állításuk segíti az erős Európa megteremtését.

Surján László véleménye szerint az Unió céljaihoz és elképzeléseihez képest 2009-ben is alulfinanszírozott marad. Az előbbre lépés reményét az a nagyon nagy többség adja, amellyel a képviselők a jelentést támogatták.