Interjúk

Holvenyi Gyorgy 2015.12.19 foto:Horvath Peter Gyula

Hölvényi: nem kérdés, hogy Soros utálja Közép-Európát

2017. 03. 13.

Stabil kormányzásra volt szükség ahhoz, hogy Magyarország helytálljon a migránsválság kezelésében. Így sikerült – ellentétben több nyugati országgal -, gátat vetni az emberáradat beözönlésének. A PestiSrácoknak adott interjúban Hölvényi György, európai parlamenti képviselő a keresztényüldözésről is beszélt, és a Soros György által gyakorolt ideológiai nyomásról is kifejtette véleményét.

 Mit gondol, mi az oka annak, hogy a migráció ilyen rövid idő alatt világméretű problémává vált?
Meggyőződésem, hogy a migráció egyik oka a globalizációban keresendő. Gondoljon bele, ha például smartphone segítségével egy muszlim elküld egy fotót hazájába valamelyik európai országból, ezzel akár 500 embert is szinte azonnal mozgósíthat, hogy egy jobb élet reményében elinduljanak Európába.
A “szolidáris Európa” fogalma szinte mantraként hangzik el az Európai Parlamentben. Valóban ez lenne a megoldás?
Ha tényleg szolidárisak akarunk lenni, akkor nem több más európai ország politikáját kell követnünk. Úgy gondolom, ezek az országok valójában nem mondhatják magukat szabadnak, nem tudnak szabadon dönteni a migrációról sem. Ebből fakad a nagyfokú különbség Kelet és Nyugat között; mi nem tettünk mást, mint saját múltbéli tapasztalatainkból levontuk a következtetést, míg más országok most tanulják a “leckét”. Nagyon fontos, hogy Magyarországnak olyan, politikailag erős kormánya van, amely kiállta az őt ért támadásokat. Stabil kormányzás kellett ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a migrációs válságban.
Függetlenül attól, hogy a migránsügyet ki hogyan kezeli, migránsügy van és migránsügy lesz.
Mi határozott, karakteres választ adtunk erre; tettük ezt úgy, hogy a magyar kormány nem vindikálta magának a megoldás ismeretét. A mai kezelési mód hosszú távon tarthatatlanná válik, mivel olyan új válsággócok jönnek létre, amelyekből megint elindulhatnak az emberek. Európának a legkülönfélébb eszközökkel a migránsok tudomására kell hoznia, hogy nem Európa jelenti számukra a megoldást.
Akkor mi a megoldás? Van olyan elképzelés, amely valóban megvalósítható a gyakorlatban?
A helyi régiókban kell segíteni, s a visszatelepítés az egyetlen reális megoldás. Európa nem küldhet olyan hamis üzenetet, amely szerint például:„Integrálni foglak, ellátlak”. Európán kívül, szülőföldjükön kell maradniuk ezeknek az embereknek. Európának új elgondolásra van szüksége, de ez – mint látjuk, tapasztaljuk – nem megy egyszerűen.
Évek óta beszélnek, tanácskoznak róla a parlamentben…
Alig három éven belül vált kritikussá a helyzet. Kisebbségben vagyunk, akik az elvándorlás megakadályozását sürgetjük. A népvándorlást nem lehet egyik pillanatról a másikra megállítani, legfeljebb az egyes tagországok tudnak gyorsan reagálni egy-egy konkrét helyzetben. De uniós szinten ez hosszabb folyamat lesz. A világban jelen lévő szegénység felszámolására nem a migráció a megoldás, mert ez csak az érintettek 0,1 százalékának oldaná meg az életét.
Magyarország milyen konkrét lépéseket tesz a konszolidációért?
Kötelességünk, hogy minél több humanitárius akcióban vegyünk részt.3 millió euróval segítjük az üldözött keresztény közösségeket, egy háromemeletes iskolát építünk az iraki Erbilben, magyar pénzből állítunk helyre egy felszabadított falut, valamint 5 millió euró értékben hozunk létre egy kórházat Szíriában. Ezen felül hazánk mintegy 3 millió eurót fizetett be a szíriai újjáépítési alapba (Madad-alap), amelynek révén helyi civil szervezetekkel együttműködve támogatjuk az ott élő embereket. A nyugati világnak erkölcsi kötelessége humanitárius segítséget nyújtani.
Azt a pénzt a magyar egészségügyre is lehetne költeni. Itt is kritikus néhány kórház állapota.
Humanitárius és biztonságpolitikai okokból egyaránt fontos, hogy segítsünk. A “menekült” és a “migráns” kifejezést ne keverjük össze; igenis vannak olyan emberek, akiknek valóban az élete a tét, akiknek menekülniük kell a háború borzalmai elől. Vagy arra van szükségük, hogy újjáépítsék az iskoláikat, kórházaikat, mert csak ebben az esetben maradhatnak saját életközösségükben, lakóhelyükön. Mi úgy döntöttünk, hogy igenis segítünk nekik.
A migránsválság ezzel szemben mást jelent: vannak, akik egy “jobb élet”, a szociális segély reményében hagyják el hazájukat, és választanak egy befogadó európai országot.
A magyar menekültpolitika határozott álláspontot képvisel, bár szokatlan nekünk, magyaroknak, akiket a diktatúra évtizedeiben segélyeztek, hogy mára segélyező nemzetté váltunk.
A keresztény Európa miért nyújt segítséget annak a térségnek, ahol üldözik és megvetik a keresztényeket?
Ha keresztények vagyunk, cselekedjünk is annak megfelelően. Európa – különböző okokból, olykor talán paranoiás meggondolásokból – nem utasíthatja el a segítségnyújtást.
Európában elsőként Magyarországon jött létre az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. Miért volt ez fontos, tud-e hatékonyan működni?
Miközben száz évvel ezelőtt minden negyedik ember keresztény volt a Közel-Keleten, ma csupán minden harmincharmadik. A második világháború után 4,7 millió keresztény élt Irakban, ma csak 200 ezer. Nyolcvan országban 200 millió embernek veszélyeztetett az élete keresztény hite miatt. Az államtitkárság létrejöttét rendkívül fontosnak tartom, hiszen államunk egy üldözött népcsoportot támogat ezzel.A Közel-Keleten nagy örömmel fogadták ennek hírét.Az észak-iraki falu újjáépítése másoknak is például szolgálhat a közvetlen, kézzel fogható segítségnyújtás módjáról. Nem feledkezhetünk meg a költségvetésen kívül rendelkezésre álló lehetőségekről sem. Az államtitkárság felveszi a kapcsolatot a vallásuk miatt üldözött csoportokkal, segíti őket, miközben nemzetközi kapcsolatrendszert épít ki. A segítségnyújtás mellett határozottan úgy vélem, a politikai stabilitás oldhatja meg a kialakult krízist.
Nem tűnt fel az Európai Parlamentben eddig senkinek, hogy a Soros-féle támogatási rendszer aláaknázza az európai értékrendet?
Egy összevont bizottsági ülésen Soros György velem szemben ült a parlamentben. Az amerikai üzletembert előadásra hívták meg. Az Európai Parlament fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Soros György beszédét az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazással kezdte. Szerinte az EU-nak fel kell ismernie saját hibáit, és a szétesés elkerülése érdekében gyökeresen meg kell újulnia. Soros úgy vélekedett,a migrációs válság is hozzájárult a brit EU-tagság elutasításához. A bevándorlás „megoldására”óriási összegű uniós forrást javasolt. Ennek előteremtése érdekében új uniós adókat kellene kivetni, hiteleket felvenni, a Közép-Kelet-Európának nyújtott felzárkóztatási forrásokatés az agrártámogatásokat pedig radikálisan csökkenteni. Mindezt egyfajta elképzelésnek foghatjuk fel. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy Soros György nézetei később nehogy visszaköszönjenek valamilyen európai bizottsági javaslatként.Mert olyan világot vizionál, amellyel nem érthetünk egyet, különösen, ha arra gondolunk, hogy megvonná a közép-európai térségben lévő országoktól a mezőgazdasági támogatásokat, s a menekültekre fordítaná.
Ön most viccel?
Mindez azt mutatja, hogy Soros György nem különösebben szimpatizál Közép- Európával, s olyan értékeket képvisel, amelyekkel az európai emberek többsége nem kíván azonosulni. Torzítja a társadalmat, ha valaki pénzügyi befolyásán keresztül kívánja megvalósítani az általa elképzelt ideológián nyugvó világot.
Felfogja ezt a többi ország?
A franciák már régen kiebrudalták volna az olyan Soros-alapítványokat, amelyek nálunk még ma is működnek. Az üzletember Magyarországon minden politikai kontroll nélkül valósíthatja meg politikai elképzeléseit, egyszerűen azért, mert pénze van. Felhívtuk erre az Európai Parlament figyelmét, és bár nem a diagnózist megállapító orvos hibáztatható a betegségért, mi sokszor mégis ebben a helyzetben érezzük magunkat. Az Európai Néppárt azonban higgadtan néz szembe ezzel, és áll ellen az ideológiai nyomásnak.
http://pestisracok.hu/holvenyi-nem-kerdes-hogy-soros-utalja-kozep-europat/